Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
VII. A fővárosi csatornázás szervezete
A Fővára.si Csatornázási Miivek megalakulása előtt a főváros díszes szökőkútjait az óbudai (Zsigmond téri) szivattyútelepünk beosztottai üzemeltették. A kép az Iparcsarnok előtti „Sió" szökökutat ábrozolja a Városligetben. Ennek helyén áll a jelenlegi diszkót (Fotó: Garami Tibor) 1906. január 31-én tartott közgyűlésén 164/1906. kgy. sz. alatt új csatornázási szabályrendeletet alkotott, amely 1907. február 2-án lépett hatályba. E szabály- rendelethez már végrehajtási utasítás is készült. A második csatornázási szabályrendelet módosítása (1936) Az új fővárosi törvény (1930. évi XVIII. te.) „Járulékok, használati díjak"-ról szóló 85. §-a szerint a főváros a közintézmények és közművek beruházási költségeinek fedezésére szabályrendelet alapján járulékot vethet ki, és a „járulék fizetési kötelezettsége elsősorban azokat az ingatlantulajdonosokat terheli, akiknek ingatlana a közmű vagy közintézmény létesítése következtében értékében növekedett.” Ez a költségáthárítás számos vitára adott alkalmat. Az 1847. évi szabályrendelet szerint a csatorna építési költsége, elosztva az utca mindkét oldalhosszának összegével, jelentette az 1 ölre (1,90 m) eső költséget, mely szorozva az ingatlan utcai fronthosszával adta meg a költséghozzájárulás összegét. Sarokházaknál