Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
V. Árvízvédelem
1. Árvizek a Dunán Budapest kialakulására, fejlődésére kétségtelenül a Duna közvetlen szomszédsága volt a legnagyobb hatással. A külföldiek által megcsodált fekvését is elsősorban a folyónak köszönheti. A Duna azonban nemcsak a városfejlődést segítette elő, de vissza-visszatérő pusztító árvizeivel a fejlődést fékezte is, ezért az embert a természet erőivel szembeni harcra kényszerítette. Az első árvíz, amiről régi feljegyzések tanúskodnak, az 1012. évben volt. A krónikák említik később az I 126., 1193., 1210., 1211. és 1212. évi árvizeket. A Pray- kóde.x Margit legendája írja: Három évvel Árpádházi Margit halála előtt (1268-ban halt meg) „karácson után lön nagy árvíz úgy, hogy bejüve a klastromba . . . az nagy udvarra". További feljegyzések szólnak az 1275., 1280., 1316., 1402., 1465., 1480., 1490., 1508., 1516., 1595., 1622., 1640., 1661., 1668. és 1694. árvizes esztendőkről. A XVI11. században 24, a XIX. század első felében 7 árvízről írnak az egykoriak. Az árvíz tehát elég gyakran látogatta Pestet és Budát. A vízállásokat rendszeresen csak az 1820-as évektől mérték, ebből a célból a hajóhíd budai hídfőjénél bécsi öl beosztású vízmércét állítottak fel. A mérce helyét többször változtatták. Vízrajzi okokból újabban a Vigadó téri mérce 0 (sem) pontjára vonatkoztatják a magasságot (95,65 m az Adria tengerszintje felett). A fővárosi Duna-szakaszon az árvizek előidézésében nem annyira a folyón levonuló nagy vízmennyiségek játszották a főszerepet, hanem inkább a keletkezett jégtorlaszok. A torlaszok kifejlődését részben a meder- viszonyok, részben az időjárási tényezők befolyásolják. Fagypont alatti hőmérsékleten a folyón megindul a jégképződés, majd a hideg időjárás fokozódásával és tartóssá válásával a zajló jég megáll, a víz felszínét összefüggő, mozdulatlan jégtakaró borítja: a folyó beáll. A Dunán álló jég rendszerint alacsony vízállásnál képződik. Kialakulását a zátonyok, szigetcsúcsok, kanyarulatok, mesterséges akadályok segítik elő. A Felső- és Közép-Dunán a tavaszi enyhülés rendszerint egy időben köszönt be. A felső, nagy esésű szakaszon már megindul a jég, amikor a középső, kis esésű szakaszon vastag jégpáncél borítja még a folyót. A Duna középső szakaszán nincs olyan nagyobb mel19. táblázat. Az elmúlt két évszázad nagyobb árvizei Tetőzés a Vigadó téri mérce 0 j (sem) pontjára vonatkoztatva időpont (cm) jeges árvíz | jég nélküli árvíz 1744. 111. 10. 812 1775. II. 16. 864 1799. III. 17. 830 1838. III. 15. 1023 1839. II. 18. 817 1876. II. 26. 867 1876. III. 9. 827 1897. VIII. 8. 780 1899. IX. 22. 770 1920. IX. 15. 744 1926. VI. 28. 737 1940. III. 18. 818 1940. VI. 8. 733 1941. II. 4. 832 1954. VII. 18. 805 1956. Vili. 16. 721 1965. VI. 18. 845 79/
