Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
IV. Hegyivizek, belvizek
folyások alsó szakaszát már beboltozták és így azok az egyesített csatornázás szerves részei, a nyílt medrek méretezésénél figyelembe kell venni a csatornahálózat vízlevezető képességét; nem engedhető meg, hogy a nyílt szelvényű mederszakasz nagyobb vízszállítása a csatornázott területeket elöntse; Jegyzetek 1 Az árkok két csoportra oszthatók: a hegyivízlevezetö árkok a hegy- és dombvidékről lefolyó csapadékvizeket vezetik le, a belvízlevezető árkok azokat a vizeket szállítják a befogadó felé, amelyek mélyebben fekvő területeken gyülem- lenek össze, szabad lefolyásuk akadályozva van. és így a befogadó vízfolyás magas vízállása esetén csak átemeléssel történhet a terület lecsapolása. A hegyivizeket részben állandó, részben időszakos vízfolyások vezetik le. Az állandó vízfolyású patakok (élő vízfolyások) nagyobb távolságból és nagyobb, általában Budapest határán túl terjedő vízgyűjtőterületekről vezetik le a vizet. A patakok esése kicsiny, aránylag lassú folyásúak, vízhozamukhoz képest kevés hordalékot mozgatnak, medrük nagyobb méretű, és nagymérvű, hirtelen elfajulásoknak nincsenek alávetve. Ide sorolható pl. a Rákos-patak, a Szilas-patak stb. Különleges állandó jellegű vízfolyás a Római fürdő melegvízforrásainak vizét levezető Római-patak. Az időszakos vízfolyások a hegyivizeket aránylag kis területről vezetik le. Felső szakaszukon általában nagy esésűek, és ennek következtében a csapadékvizek nagy sebességgel folynak el, útjukban kimosásokat, mederelfajulásokat okoznak. A kimosott anyagokat az alsóbb szakaszokon rakják le, ily módon a felső szakaszokon kimosások keletkeznek, az alsó, kisebb esésű szakaszokon pedig az árokmeder feltöltődik. (Egyes helyeken az árok annyira elfajulhat, hogy a környező terepnél magasabbra töltődik fel és ún. függőmeder keletkezik). Ide sorolhatók a Pomázi úti-árok, a Bründl-árok, a Szépvölgyi-árok, az Ördög-árok, a Zugligeti-árok, a Diósárok, a Németvölgyi-árok, a Bürök-árok, a Határ-árok, a Sasadi-árok és nagyszámú vízmosás. Az állandó és időszakos vízfolyások szabályozása árvíz- védelmi szempontból az elöntések megszüntetésére irányul; c) a vízrendezési munkák tervezését, valamint kivitelezését csak több lépcsőben lehet elvégezni. Előszóra befogadókat kell korszerűsíteni, másodszor a mellékágak rendezésére kerülhet sor, és csak a harmadik fokozatban lehet biztosítani a vízfolyásokhoz csatlakozó területek helyi jellegű kérdéseinek megoldását. városrendezési szempontból lehetővé teszi a vízfolyások menti területek rendezését, gazdasági művelését és beépítését, végül közegészségügyi szempontból is rendkívül fontos jelentőségű, mert a rendezetlen, burkolatlan árkokat a lakosság törmelék, hulladék lerakására használja. Számos esetben fordul elő az is, hogy az árkok város- rendezési szempontból akadályozzák a városrész fejlődését. Ilyen esetekben a vízfolyások beboltozása, zárt szelvénnyé átalakítása válik szükségessé. A beboltozott vízfolyások, ha nyílt vízfolyásra kötnek, csak csapadékvizeket vezethetnek le, ha a befogadó zárt szelvényű, akkor szennyvízlevezető csatornákká alakíthatók át. Ilyen pl. az Ördögárok, a Zugligeti-árok. A belvizek elvezetése — (árokhálózat közvetítésével) vízátemeléssel történik. A befogadóba (recipiensbe) torkol- lásnál belvízi zsilipek épülnek, amelyek a befogadó magas vizeinek visszad uzzadását akadályozzák meg. A belvizek eltávolítása ebben az esetben szivattyúzással történik. A fővárosban Óbudán a Filatori- és Kaszás-dűlőkben, a Mocsá- ros-dülőben vannak nagyobb belvizes területek.- Tóth Andrásáé Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században. Tanulmányok Budapest múltjából. XIV. kötet, Budapest, 1961. 241. old. 11 Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása. Tanulmányok Budapest múltjából. XV. kötet, Budapest. 1963. 332. old. 1 Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Budapest története III. kötet. Budapest, 1944. 94. old. Horváth Farkas: A főváros és környéke műszaki szempontból. Gerlóczy Gy. Dulácska G.: Budapest és környéke c. id. mű, III. kötet. 31. old. " Horváth Farkas: id. mű. 32. old. 7 A felszabadulás előtt a fővárosi igazgatás keretében az összes árokhossz 101 350 m volt, melyből a burkolt árkok hossza 29 550 m, a burkolatlanoké pedig 71 800 m. 188
