Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
IV. Hegyivizek, belvizek
17. táblázat. Az Ördög-árok főgyűjtőcsatorna adatai A szelvény Főgyüjtőszakaszok Építés ideje képesség m3/s Hossz m Esés %. mérete m alakja Duna-Döbrentei tér* 1873 78 151,3 220 5,2 5,69/5,06 körszelet Krisztina körút 112,9 150 5,2 4,74/4,74 körszelet (Döbrentei tér — Déli pályaudvar) 178,2 93 13,1 163,0 95 11,1 176,0 105 12,8 180,0 180 13,7 165,8 293 11,1 146,0 205 8,8 160,8 345 10,7 112,9 162 5,2 106,3 158 4,6 Magyar Jakobinusok tere, 1896 98 115,0 145 5,5 Maros utca 99.4 152 4,1 (Krisztina körút — Csaba utca) 125,3 133 6,5 108,6 150 4,9 51,7 189 1,0 17 102,6 átmeneti szakasz Városmajor Szilágyi Erzsébet 1917 18 51 15,9 4,60/3,00 félkör folyókás fasorig 50,4 647 6,0 10 150,0 átmeneti szakasz Szilágyi Erzsébet fasor (Városmajor — Júlia utca) 54,4 724 9,0 4,00/3,00 körszelet Szilágyi Erzsébet fasor 1927-30 44,3 823 6,0 4,00/3,00 körszelet (Júlia utca Riadó utca) 58,8 250 10,0 3,70/2,77 körszelet 5297 Árapasztó (Városmajor) 1917 80 0,80 0 kör * Az Erzsébet-híd feljáróinak építésekor a Döbrentei tér alatt a szelvényt vasbeton béléssel megerősítették 3. Árkok (időszakos vízfolyások) Az árkok rendezése a múltban meglehetősen háttérbe szorult; főleg a patakok szabályozását tartották elsőrendű feladatnak. Az Ördög-árok és környékének 1875. évi katasztrófája arra késztette a hatóságokat, hogy a Középítési Szakbizottság 25 tagú bizottságot alakított egy 8 tagú végrehajtó állandó vészbizottság mellett, amely 18 pontból álló javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. Csatornázási szempontból ezek közül jellemzők a következő pontok: 182
