Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

IV. Hegyivizek, belvizek

Gyáli-patak. Soroksár területén torkollik a soroksári Duna-ágba. Forrásai Rákoskert, Maglód, Monor kör­nyékén fakadnak. A csatlakozó vízfolyások egy része belvizet levezető árok. A jövőben a Gyáli-patak lesz a XVI11. kerület elválasztórendszer szerint csatornázandó területéről lefolyó csapadékvíz és a Sósmocsár befo­gadója. A patak főágának torkolatánál a 10 éves gyakori­ságú hozam 15 m:i/s. A főváros területén a főág és mel­lékágainak rendezése jövőbeni feladat. Duna-jobbpart Barát-patak. Budán a főváros északi határán torkol­lik a Dunába. Állandó vízfolyásjellegét a bevezetett ipari szennyvizek adják. A színes textilipari és a házi szennyvíz a Duna-part mentén vonul le és elszennyezi a Római-partot. A patak jobb oldali töltése— melyet 1961-ben erő­sítettek meg — a főváros északi árvízvédelmi vonala. 2%-os valószínűség mellett a patak 15 m:!/s vizet szállít. Aranyhegyi-patak. A fővárostól északnyugatra fek­vő — a Pilis hegységhez tartozó — terület hegyivizeit vezeti le. A patak hossza mintegy 20 km, amelyből 5,9 km esik a fővárosi szakaszra. Az északi vasúti összekötő híd felett torkollik a Dunába. A patak medre eredetileg az Óbudai vasútállomástól délkeleti irányban, a Kaszás-, továbbá a Filatori- dűlőkön keresztül húzódott, és a Bogdáni út felett érte el a hajógyári Duna-ágat. A múlt század nyolcvanas éveiben itt zsilipet építettek, de lezárása körül bajok voltak, és ezért Óbuda egy részét többször elöntötte a víz. 1916—21 között a MÁV esztergomi vonalának északi oldalára új medret ástak,és a patak vizét az új mederbe terelték át. Szabályozási munkái az 1923—1924 években tovább folytatódtak, mintegy 2 km hosszban. 1924-ben kővel burkolták a Nánási út — Duna közötti szakaszt. A tervezett és 1924-ben befejezett szabályozás után olyan mederelfajulás következett be a karbantartási munkák ellenére, hogy nagyobb szabású mederrende­zést kellett tervezni. A Szentendrei út keresztezésében levő áteresz szelvényének elégtelen keresztmetszete mi­atti szelvénybővítés 1937-ben kezdődött és 1939-ben fejeződött be. 1938-ban a folytatódott mintegy 1400 m hosszban a mederszabályozás a Péterhegyi-árokig. A Duna és a Szentendrei út között 1 km hosszban készült földmunka. További mederrendezés folyt az 1939—1943 évek között is (rézsűkiképzés, a belvízvédelmi zsilipek át­alakítása stb.). Az ún. Római-pataknak, mely a Római fürdő forrás­vizeit vezeti le, befogadója az Aranyhegyi-patak. Sza­bályozása 1925—26-ban készült el. Vízhozama mint­egy 170 1/s volt. Az Aranyhegyi-patak torkolatának helyreállítása. A munkát meg­nehezítette az országos elektromos távvezeték tartóoszlopának alámosása

Next

/
Oldalképek
Tartalom