Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
IV. Hegyivizek, belvizek
A kiöntött Rákos-patak A ngyalföldön (1901). A Fővárosi Könyvtár Budapest gyűjteményéből ! vezeti le a soroksári Duna-ágba, másrészt a kőbányai főgyűjtő vészkiömlője is ide torkollik. Az Illatos-árok mesterséges létesítmény, amelyet a mocsarak lecsapolásának idején ástak ki. Vízlevezető képessége 1,1 m3/s. 1938-ig a Soroksári út — Mester utca között 1100 m hosszban beboltozták és a Soroksári úti gyűjtőcsatornába kötötték be. A csatlakozás helyén vészkiömlési lehetőséget biztosítottak a Duna- ágba. Ezt követően a Mester utca és Üllői út között 2,5 km hosszon medrét betonlapokkal burkolták. 1939-ben az Üllői út és Ceglédi út közötti 800 m árokszakasz burkolására került sor. A József Attila-lakóte- lep építése idején medrét a Gyáli út és a Kuttói-árok között a lakóteleptől távolabbra (keletre) helyezték. A Ceglédi úti főgyűjtő vészkiömlési helyétől zárt csatornát építettek az áthelyezett árokig. Sósmocsár-árok (Salzlacken). Az egykor Soroksár község határához tartozó — ma Pestlőrinc nyugati, illetőleg Kispest déli részén elterülő — vizenyős területet a németajkú lakosság ,,Salzlacken"-nek (sósmocsár) nevezte. A víz természetes lefolyása, az Erzsébet-ér, Pesterzsébet területén vezetett át, és északon a Ságvári Endre utca környékén (János utca) torkollt a Duna-ágba. A kis patakot a város belső területén a harmincas években szüntették meg. Pesterzsébet városa 1934-ben kapott vízjogi engedélyt arra, hogy a patak vizét a Vécsey utcában építendő csatornán át bevezethesse a Klapka utcai főgyűjtőbe. Az újabb keletű vízrendezési tervek a Sósmocsár árokrendszerét a Gyáli-patak vízgyűjtőterületéhez kapcsolták. A rendezés a mi érdekeinket is szolgálja, mivel ezáltal dél-pesti szennyvíztisztító telepünkön jelentős tisztítókapacitás szabadul fel. A dél-pesti kórház, építése kényszerítette ki az árokhálózat mielőbbi rendezését és átkötését a Gyáli-patakba. 174
