Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

IV. Hegyivizek, belvizek

2. A főváros nagyobb patakjai Duna-balpart Szilas-patak. Újpesten torkollik a Dunába. Vízhozama 1%-os előfordulási valószínűség esetén 41 m:i/s. Kere­pes községben ered, két forrás táplálja. Mellékágai a Csömöri- és Mogyoródi-patak, valamint az Óceán­árok. Forrás- és talajvizén kívül a patak ipari és házi szennyvizet is szállít. Torkolati szakasza szennyvízfolyásnak minősül. A patak szennyvízterhelésének megszüntetését célzó be­ruházásunk megindult. (XV., Sződliget út és környé­kének csatornázása, átemelőállomás építése.) Folyik a patak medrének szabályozása és burkolása. Ez ideig a torkolattól a XV., Ifjú Gárda útig a munkálatok el­készültek. A Váci úttól a balparti terület feltöltésével a dunai árvízvédelem szempontjából is teljes a bizton­ság. Nagyobb esőzések, hirtelen olvadás idején a XVI. kerület egy része sokat szenved a patak kiöntései miatt. A jövőben rendezni kell a patak teljes fővárosi szaka­szát. Rákos-patak (régebben Ördög-pataknak is nevezték). Vízgyűjtőterülete Gödöllő határáig terjed. Torkola­tánál 1%-os valószínűségi hozama 41 m:i/s. A Rákos-patak első szabályozásának nyomai már a XV111. század első felében jelentkeznek. A Rákos­pataknak a Pascal-malom és a Váci út közötti szaka­szán történt az első rendezés, melynek során kiegyene­sítették a patak addig kanyargó medrét. Régi medre a Pascal-malomtól a mai Zugló területén, majd a Szegedi út mentén és Angyalföldön áthaladva a Teve utcánál csatlakozott az új mederhez. 1768-ban Kőbányán 4 öl széles, 200 öl hosszú töltésszakaszt újítottak meg, 1770-ben pedig a Pascal-malomtól a Keresztúri útig 3826 öl hosszban töltésjavítási munkálatokat végeztek. A patak alsó szakaszán levő mocsaras, elöntéses terület szabályozására Bállá Antal mérnök tett javasla­tot 1778-ban. Az 1868. évi Lindley-féle térkép szerint a régi és a szabályozott új meder találkozásától a Rákos-patak két ágra oszlott. Az egyik a jelenleg is meglevő meder, amely a Vizafogói védgát közelében torkollt a Dunába, a másik az ún. Köszörűs-árok a jelenlegi Meder utcá­nál érte el a Dunát. A XVIII. század második felében egy Scopek nevű pesti polgár kért engedélyt malom létesítésére a törzságon. Ez volt az Ördög-malom, amelyről egyes források a patakot Ördög-pataknak nevezték. A Rákos-patak a gödöllői dombvidék csapadékvizeit vezeti — a főváros területén áthaladva — a Dunába. A patak jelentős hosszban nem a völgy legmélyebb vonalán, hanem a völgy oldalában, a völgyfenék felett 1—4 m magasságban, az ún. malomcsatornában ha­ladt. A patak végleges szabályozási terve 1925-ben készült el. Ennek alapján az 1925-1932. évek között a Rákos­patak alsó szakaszát burkolták a Szőnyi útig. Ezután 1940- ig a patak szabályozása szünetelt. Az Egressy és Bonyhádi út közötti terület a negyve­nes években erősen beépült. A Rákos-patak ezen a szakaszon még ideiglenesen sem volt szabályozva, és töltések hiányában többször kiöntött. Ennek megaka­dályozására 1940-ben 507 m hosszban árapasztómeder létesült, amely töltések között, 8 m fenékszélességgel és 2 m mélységgel készült. A földmeder burkolata gyeptégla. Mivel a Pascal-malom vízhasználatát to­vábbra is biztosítani kellett, az árapasztó felső végén vízelosztómű létesült, 5 m koronaszélességű, 2,60 m magasságú vasbeton bukógát és szabályozózsilip. A zsi­lip biztosította, hogy árvízkor a régi mederben másod­percenként legfeljebb 1 m3 víz folyjon a Pascal-malom­hoz. E munkálat költsége 49 000 pengőt tett ki. A patak szabályozása a Rákosvölgy csatornázásá­val is szorosan összefügg, ugyanis a patakba kötnek a főgyűjtő záporkiömlői. A szabályozott meder 6,20 m széles és 2 m mély (betonburkolattal ellátott) nyílt szelvény, amely 20 m3/s vizet tud elvezetni. A szabályozatlan meder ezzel szem­ben csak 5—6 m3/s vízlevezető képességű. A Rákosrendező pu. alatt a patak — 43 m hossz­ban — zárt vasbeton szelvényben halad át. Az építés 1941- ben történt, 527 000 pengő költséggel, melyhez a MÁV 50 000 pengővel járult hozzá. Ugyanebben az 172

Next

/
Oldalképek
Tartalom