Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
III. A csatornamű (A szennyvíztisztítás)
Az 1953-ban üzembe helyezett — tervezett — teleprész műtárgyai: 800 m3/nap terhelésre Imhoff-rendszerű előülepítő: ülepítőtér 1 15 m3 iszaptér 310 m3 800 m3-re tervezett tartózkodási idő csúcsban 11/2 óra Nagy terhelésű csepegtetőtest: térfogata 320 m3 felülete 133 m'2 Tervezett felületi terhelés recirkulációval 17,5 ni3/nr/nap Utóülepítő: ülepítőtér 44 m3 iszaptér 29 m3 Tervezett legrövidebb tartózkodási idő 1 óra Az élesztettiszapos rész eredeti műtárgyai: Két levegőztető medence á 35 m3, összesen 70 m3 Dortmund-rendszerű utóülepítő: ülepítőtere 34 m3 iszaptere 7 m3 Az élesztettiszapos berendezés bedolgoztatása előtt igen részletes méréssorozattal határoztuk meg a medence oxigénfelvételi képességét (Of). Hazánkban ilyen irányú vizsgálatok még nem voltak, ezért a módszert nekünk kellett kidolgoznunk. A levegőztető medencékben a bedolgozódás után fokozatosan emeltük a hidraulikus terhelést. A levegőztető medencében az oldott oxigén bőségesen állt rendelkezésre. Az élesztett iszap biológiai képe is kifogástalan volt. Az utóülepítőt elhagyó víz minősége azonban a levegőztető medence napi 10 m3-es hidraulikus terhelésénél már nem volt kielégítő. A terhelés további emelésével egyre romlott a távozó víz minősége. Az utóülepítő bizonyult kicsinek a levegőztető medencében elérhető hidraulikus terheléshez viszonyítva. A levegőztető medencében levő harántterelőfal mögött pangás és anaerob viszonyok alakultak ki. Ezért a betonterelőfal felhasználásával célszerűnek látszott a medence méretének csökkentése. Az átalakítási munkák végrehajtása után a levegőztető medencék össztérfogata 43 m3. Az élesztettiszapos rész, a telepre érkező 1800—2000 m3/nap szennyvízből, 500 m3-t tisztított kifogástalan hatásfokkal. A levegőztető medencék iszapkoncentrációját 1500 mg/1 körül tartva, a napi fölösiszap mennyisége 8—10 m3. Ennek elhelyezése problematikus, mert egyrészt az eredeti iszapágyak túlterheltek, másrészt tapasztalataink szerint élesztett iszap nem vezethető vissza a kétszintes ülepítőbe. A kétszintes ülepítő ferde merülőfalain az élesztett iszap — rendkívül tapadóképessége miatt — nem csúszik le a rothasztótérbe. Elgázosodva felcsúszik, majd anaerob bomlásban levő lebegőanyag formájában visszakerül a levegőztető rendszerbe és annak biológiai viszonyait megzavarja. Terhelési viszonyok: Tartózkodási idő az előülepítőben 1,5 óra. Az élesztettiszapos berendezésbe naponta 500 m3 előüle- pitett szennyvíz megy. A levegőztető medencék hidraulikus terhelése 11 m3/med. m3/nap. BOI5-terhelése 1,1 kg/med.m3/nap. Tartózkodási idő az élesztettiszapos rendszer utóülepítőjében 1,5 óra. A csepegtetőtest terhelése legutóbb napi 1300 m3 volt. térfogatterhelése 4,1 m3/m3/nap felületi terhelése 10.1 m3/m2/nap BOI5-terhelése 0,41 kg/m3/nap Tartózkodási idő a csepegtetőtest utóülepítőjében 50 perc. Az élesztettiszapos rész tisztítóhatása: BÖK alapján 85% O ..-fogyasztás alapján 88% lebegőanyag alapján 84 % A csepegtetőtestes rész tisztítóhatása: BOI5 alapján 73% O.-fogyasztás alapján 77 % lebegőanyag alapján 75% A pestlőrinci tisztítótelep 1971-ig volt üzemben. Akkor elkészült a Baross — Temesvár — Brassó utcai gyűjtőcsatorna, és ezzel mód nyílt a szennyvizeknek zárt gravitációs rendszerben a Dél-pesti szennyvíz- tisztító telepre juttatására. A pestlőrinci telep létjogosultsága igy megszűnt. 3. Szennyvíztisztító állomások Valamennyi tisztítóállomásunkra az jellemző, hogy a csatornahálózaton érkező szennyvíz oldómedencén folyik keresztül. Az oldómedencéket 3 napos tartózkodási időre méretezték. 164
