Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

II. A csatornamű (A szivattyúzási üzem)

A budafok-hárosi

csapadék- csatorna

szivattyútelep vizvonalábrája

nyomócső 1

gépház és rács

n

3

N

.‘o

i

111

X X X

1

X

i

i i

s

1 T

| L_

TIT

___I____I____L_

?

_

L

i

i-hlJ

szennyvíz

főgyűjtő

meglevő meglevő

zsilip —\ —O- |--------szivattyú

kiömlés lehetősége a telep mögött épült csapadékvízcsatornán keresztül biztosítva van.

A telepet 1958 januárjában helyeztük üzembe, vízgyűjtőterülete Budafok déli és Budatétény északi részére terjed ki.

Nagytétényi szivattyútelep

A Diós-árok és a székesfehérvári vasútvonal kereszteződése mellett, a XXII., kér. 838. utca 7. sz. alatti ingatlanon 1960-ban készült el. Feladata kettős. Egyrészt Nagytétény északi és Budatétény déli területéről a szárazidei szennyvizeket juttatja a Duna sodorvonalába, másrészt — magas Duna-vízállás idején — a Diósárkon érkező csapadékvizet hivatott átemelni a MÁV- töltés mögötti ártérbe.

A belvíz és a szennyvíz átemelésére szolgáló szivaty- tyúk egymás kiegészítésére igénybe vehetők. A négy szivattyú jelenlegi összkapacitása másodpercenként 250 liter.

A Diós-árok rendezésével együtt a telep csapadék- víz-átemelési kapacitását lényegesen növelni fogjuk (1,5 m3/s), és szükségáramforrásról is gondoskodunk.

3. Szivattyúállomások

Az üzemben levő 21 állomás közül a következőkben csak a nagyobbak, illetőleg a bizonyos szempontból érdeklődésre számot tarthatók rövid leírását adjuk.

XV., Mezőhegyes utcai állomás (Cserba-tó)

Még Rákospalota város építtetett a MÁV-főműhely vasúti megállója mellett egy — részben a földbe mélyített — tározómedencét. Rákospalota nyugati részén a terep a Duna felé lejt. A vasúti töltés megépítése után a csapadékvíz lefolyásának természetes útja megszűnt. A pálya melletti árokban gyűlt össze a víz és a MÁV alatti átereszen az újpesti csatornahálózatba folyt.

127