Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
II. A csatornamű (A szivattyúzási üzem)
Az óbudai szivattyútelep vizvona láb rá ja meglévő--------1-------- zsilip —I -O m eg/e'vő szivattyú ken egyedüli volt. A homokfogót elhagyó vízből a csaknem 4 m átmérőjű forgódob réz szűrőfelülete már a 3 mm-es szennyeződéseket is visszatartotta. A megszűrt víz a gépház alatti térbe jut, ahonnan gravitációsan vagy a nyomócsövön, vagy a — parti kitorkollású — záporkiömlőn át távozik a Dunába. Amennyiben a Duna vízállása a (helyi mércén mért) + 3,3 m-t eléri, szivattyúkkal emeljük át a szenny- és csapadékvizeket. A beépített szivattyúk névleges átemelőképessége másodpercenként 7,6 m:!. A 100 cm átmérőjű vas nyomócső 67 m hosszon a Duna medrében fekszik. A háromszoros hígítás alatti szennyvizet a nyomócsőbe, az e felettit a szabad kiömlőcsatornába vezetjük. Szükség esetére — a telepet kikapcsoló — kerülőcsatorna is készült. Az üzemeltetés során 10 nagyobb kézi meghajtású zsilip állításával lehet a megkívánt üzemállapotokat biztosítani. A magaszónából érkező csapadékvíz percek alatt a telepre jut, a gépek üzembehelyezhetősége pedig ehhez képest lassú. Közepesnél nagyobb Duna- vízállásnál — ma már — a szivattyúteljesítmény sem elegendő. Az elektromos berendezések korszerűtlenek. Mindezeket összevetve a telep megérett a korszerűsítésre. Ennek végrehajtása azonban a budai szennyvízfőgyűjtő megépítésével is kapcsolatos, mivel a telep a szennyvizeket akkor nem a Dunába, hanem a főgyűjtőbe emeli át. Albertfalvai szivattyútelep Az albertfalvai Vegyigyár, majd az albertfalvai kislaká- sos lakótelep szenny-, csapadék- és talajvizeinek átemelésére az első világháború idején — a mai XI., Hunyadi János út 7/a—b sz. alatti telken — épült meg. A Művek kezelésébe 1950-ben került. A telepet már 1931-ben bővítették. A Művek kezelése alatt pedig öt szivattyú (egy közülük közvetlen Diesel-motor meghajtású) beépítésével a kapacitás 0,9 m3/s-ra emelkedett. A szenny- és csapadékvizeket gyűjtőkútból szivattyúzzuk a nyomócsőbe. A talajvízhálózat által levezetett vizeket egy másik — az előbbinél mélyebb — kútban gyűjtik össze. A telep két nyomócsöve a szivattyúháztól a parti aknáig 390 m-en 040 cm és 0 60 cm-es vasbetoncső. A parti aknától a Duna medrében mintegy 40 m hosz- szú, 0 20 cm és 0 45 cm-es vascsövet fektettek le. A szűk és alkalmatlan helyen a telep kapacitása tovább már nem növelhető, pedig az egyre emelkedő tér-
