Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 4. Az árvédekezés
olyan vízzárást biztosítanak, hogy a körülfogásban a szükséges ellennyomó vízszint gyorsan ki tudjon alakulni. Az ellennyomó vízszintet a körülfogás peremén megnyitott túlfolyó nyílással abban a magasságban kell kialakítani, amelynél a buzgár kráteréből kisodrott táncoló szemcsék a kráterbe már visszahullanak, a buzgár tehát már nem tud növekedni. Az árvíz magasságának a növekedésével növekszik a buzgárok tevékenysége is. Ezért a körülfogott buzgárokat is folyamatosan figyelni kell és ha szükséges, a kifolyó szint emelésével ismételeten le kell csendesíteni. A valódi buzgárok képződésére alkalmas rétegződésű védvonalakon, egy-egy körülfogás mellett — annak hatására — könnyen kialakulhat egy újabb buzgár is. Ez pedig a már meglevő buzgár körülfogását ledöntheti és a hirtelen megnövekvő kilépő gradiens védhetetlenül újabb talaj törést idézhet elő. Ezért a körülfogott buzgárok környezetét állandóan a legnagyobb gonddal figyelni kell és a védelmet elő kell készíteni egy újabb buzgár gyors körülfogására is. A buzgárok gyors körülfogására a homokzsákoknál látszólag alkalmasabb eszközöknek mutatkoznak a különböző előre gyártott beton, vagy műanyag gyűrűk. Ezek azonban csak akkor használhatók, ha a körülfogási szintjüket szabályozni lehet és a talpszélességük gyorsan és gazdaságosan úgy kiszélesíthető, hogy a gyűrűk fala alatt talajtörés ne tudjon bekövetkezni. Ennek a szélesítésnek a megbízható megoldása nélkül az előre gyártott gyűrűk a buzgárok elfogására nem alkalmazhatók. A törpe buzgárok az altalaj rétegződési adottságai miatt nem hátrálhatnák és így — ha a töltés lábától távolabb jelentkeznek — veszélytelenek is. Ezért ezeket az árvízvédekezésnél csak meg kell jelölni, működésüket folyamatosan meg kell figyelni és csak akkor kell őket a valódi buzgárhoz hasonló módon körülfogni és működésüket ellennyomással lecsendesíteni, ha növekednek. A foltokban történő talaj forrásokat is rendszerint homokzsákokkal kialakított kis ellennyomó medencékkel lehet lecsendesíteni. Ezeknek az ellennyomó medencéknek a vízszintjét azonban a folyamat tovaterjedésének a megelőzésére, elégséges csak addig megemelni, hogy a lebegő talajszemcséket a víz el ne vigye és ne tudjanak a folton belül apró buzgártölcsérek kialakulni. A tiszta vagy zavaros vizű, de homokkisodrás nélküli forrásfeltörések nem hátráló, tehát nem veszélyes folyamatok. A feltörés helyének a megjelölésén és figyelésén kívül tehát addig nem igényelnek védelmi beavatkozást, amíg a feltörő víz mennyisége és iszaptartalma nem növekszik. A nagyobb forrásfeltörések a már veszélyes csurgásokhoz hasonló jelenségek. Ezért minden vízfeltörésnél — a feltörő víz hőmérsékletének és kémiai jellegének a vizsgálatával — azonnal tisztázni kell, hogy a feltörés milyen folyamat következménye. A forrásfeltörés vize a buzgárok vizéhez hasonlóan mindig az a talajvíz, amit az árvíz szorít ki maga előtt a vízvezető réteg pórusaiból. A buzgárok és a forrásfeltörések vizének és a talajvíznek a hőmérséklete és kémiai jellege tehát mindig közelítőleg azonos. A csurgás vize azonban min92
