Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 4. Az árvédekezés

idéztek elő (7. táblázat). A legtöbb esetben minden adat megszerezhető tehát ahhoz, hogy a védelmi beavatkozások szükségessége és módja megítélhető legyen.

Töltések anyagának közelítő szilárdsági jellemzői

7. táblázat

A töltésből kiemelt, természetes telítődésnek kitett talajminták sodorhatósága alapján.

Óvatosan széttörhető, de nem sodorható, morzsalékos talaj:

Óvatosan még éppen sodorható:

Jól sodorható:

Törhető:

elkenődő,

99 = 26°

C = 0 t/m2

<p= 16°

C = 0,5 t/m2

<f = 16°

C = 2 t/m2

<p= 16°

C = 5 t/m2

Ha rézsűn végzett fúrásokkal nem lehet egyértelműen tisztázni a rézsű szivárgások okait és várható következményeit, vagy ha az adatok a felszivárgás, a talpszivárgás és a szerkezetes kéregsáv telítődésének a lehetősége irányába mutatnak, a mentett oldalon egy vízkizárással végzett fúrással, a fedőrétegsor vastagsága és minősége alapján lehet tisztázni, hogy a szakaszon megvan-e a felszivárgásnak vagy a talpszivárgásnák a lehetősége.

A biztonsági sávon belül végzett fúrások mindig veszélyesek. Ezért a fedőréteg feltáró fúrásokat is, lehetőleg a biztonsági sávon kívül kell telepíteni. Akkor azonban, ha elkerülhetetlen a biztonsági sávon valamilyen fúrás lemélyítése, mindig fokozottabban kell felkészülni a feltörő vizekre és a furatfenék felszakadására is. Erősen vízvezető altalajon ezenkívül gondolni kell arra is, hogy a feltörés a béléscső külső oldalán is bekövetkezhet. Elő kell készülni tehát a furat körüli víz- vagy homokfeltörés elleni védelemre is.

Ha a rézsűn végzett fúrások alapján úgy mutatkozik, hogy a rézsűn jelentkező szivárgások oka a keresztszivárgás, vagy a kontúr és járatos szivárgás, a töltés koronáján, lehetőleg a mentett oldali koronaél közelében telepített és a töltés alatti fedőréteget is legalább 1 m mélyen átharántoló vízkizárásos fúrással lehet a töltés kereszt- vagy járatos szivárgásait, a víznyomások mértékét és ezek várható talajmechanikai hatását is megállapítani.

A fenti telepítési előírások csak irányelvek. A fúrásokat gyakorlatilag mindenkor úgy kell telepíteni — az összehasonlítások lehetőségére esetleg a jelenség nélküli szelvényekben is — ahogy az a jelenségek jellege és ritmusa alapján, az adott szakaszon és időpontban a legcélszerűbbnek mutatkozik.

Az altalajszivárgások árvízi jelenségei általában egyértelműek. Ezért feltárást rendszerint csak akkor igényelnek, ha a felhajtó erőt és az altalaj fedőrétegének a jellegét és méreteit kell megállapítani.

6*

83