Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 4. Az árvédekezés

4.o az Árvízvédekezés

Az árvízi folyamatok mindig összetetten jelentkeznek. Ezért az árvíz- védekezésnél is minden esetben helyileg kell megítélni, hogy az árvízi jelenségek milyen jellegű folyamatok következményei, hogyan befolyásolják a védvonal állékonyságát, igényelnek-e valamilyen védelmi intézkedést, és ha igen, milyen jellegű, milyen mértékű és milyen gyors beavatkozásokat kell az esetleges károsodások megelőzésére a védvonalon végrehajtani.

Az árvízvédekezési intézkedéseknek a megkönnyítésére, az előző fejezet megkísérelte az árvízi jelenségek alapján, az altalaj és a töltés adottságai szerint rendszerbe foglalni azokat az alapfolyamatokat, amelyek egy-egy védvonalon előfordulhatnak. A következők összefoglalják azokat az árvíz alatti megfigyeléseket és feltárásokat, amelyek elősegíthetik annak a megállapítását, hogy az adott helyen és esetben egy-egy jelenség milyen folyamatnak a következménye, majd számbaveszik azokat a lehetséges védekezési módszereket, amelyekkel ezeket a folyamatokat, vagy a folyamatok várható következményeit befolyásolni lehet.

4.1 Kiinduló adatok

Az árvízi jelenségek okainak a megítéléséhez ma már mindig számba kell venni: a veszélyeztetett védvonalszakasz altalajának a rétegződését, a töltés talajtani adottságait és az árvízi jelenségek megjelenési formáit. Ha pedig ezek alapján a jelenségek mögött álló folyamatok egyértelműen nem tisztázhatók, feltárásokkal kell a jelenségek és a folyamatok okait meghatározni.

Rétegződési és talajtani adatok

Az előző fejezetek már összefoglalták az árvízi jelenségek, a védvonalon lejátszódó folyamatok és az altalaj, valamint a töltés talajtani adottságai közötti összefüggéseket. Ezekből már látható volt, hogy az árvédekezési ítéleteknek minden esetben ezekből az adottságokból kell kiindulnia. Az árvízi jelenségek helyes értékeléséhez tehát ismerni kell — ha más adatok nincsenek —- legalább durva becslések alapján a védvonal következő adottságait :

a) A vízvezető réteg minőségi jellegét (kavicsos homok, durva homok, finom homok) és vastagságát, kb. 10 m-es pontossággal.

b) A fedőréteg, vagy fedőrétegsor jellegét (homogén, vagy rétegzett kötött réteg, átmeneti réteg), minőségét a réteg kötöttsége alapján (kötöttség nélkül, gyengén, közepesen vagy erősen kötött), a rétegsor teljes vastagságának valószínű középértékét, valamint várható szélsőséges értékeit.

c) A töltés anyagának átlagos minőségét, heterogenitásának fokát, a keresztszállítással épült töltéseknél a fedőrétegsor minőségi jellege alapján és irodalmi alapokon, a szakaszon végrehajtott töltés erősítések módját (magasítás, vízoldali, mentett oldali erősítés, padka készítés stb.).

A védekezési ítéletek megkönnyítésére ajánlatos ezeket az adatokat — a VITUKI geohidrológiai hosszszelvényének a kiegészítésével — már előre szakaszról szakaszra összeállítani.

80