Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 2. Szivárgások a védvonalakon

Legkevésbé tisztázott kérdése az árvízvédelemnek a telítődések és a jellegükben már állandó, de változó méretű szivárgások vizsgálata. Minden áteresztő anyagú földműben történő szivárgásnak elméletileg van egy nyomás és egy telítődési vonala. Ez a két vonal, amikor a szivárgás megkezdődik az időben egymástól majdnem függetlenül változik. A kapil­láris és adszorpciós szívóerőket most elhanyagolva, ahhoz, hogy a telítődés bekövetkezhessék, a nyomásvonal or­dinátáinak mindig nagyobbnak kell lennie a telítődés vonalánál. A két vo­nal közötti különbség azonban az idő előrehaladásával folytonosan csökken és ha a víz a szivárgási térből — a töltés mentett oldalán, vagy a fedő­réteg felszínén — valahol teljes mennyiségben kifolyást talál, a telí­tődés befejeződik, kialakul egy állan­dó jellegű és folyamatos szivárgás, a nyomás és a telítődési vonal pedig el­méletileg egy azonos szivárgási vo­nallá alakul át (7. ábra). Az állandó és folyamatos jellegű szivárgást befolyásolja az, hogy az ár­hullámok alatt a vízterhelés, az árvíz magassága is folytonosan változik. A telítődés befejeződése és a víz felszín­re lépése után a szivárgások folyama­tos rendszere tehát megmarad, de mé­rete gyakorlatilag az árhullám magas­sága szerint folytonosan változni fog. Mai ismereteink szerint sem a telítődés, sem a már folyamatos, de vál­tozó méretű szivárgások számszerűen nem értékelhetők. A védvonalak leg­nagyobb igénybevétele és legkisebb teherbiróképessége azonban mindig a telítődés utáni, már folyamatos és a várható legnagyobb méretű szivárgá­soknál alakul ki. Ezért a védvonalak vizsgálatánál a gyakorlatban minden esetben a mértékadó árvízmagasság mellett várható, már állandó és folya­matos szivárgásokat kell feltételezni és a telítődés folyamatát csak a túlzott biztonsággal történő értékelések elkerülésére, akkor és ott szabad figyelem­be venni, ahol erre a védvonal adottságai és környezeti feltételei egyértel­műen értékelhető lehetőséget szolgáltatnak. 7. ábra 2.1 Szivárgások a töltésekben A hidraulikai irodalom szerint a töltésekben kialakuló szivárgásokat vízzáró altalaj, az altalaj szivárgásokat pedig vízzáró töltés feltételezésével kell számítani. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom