Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 1. A magyarországi védvonalak építésföldtani adottságai
völgy vizet vezető rétege — majd felfelé haladva, ezen a finom homok un. átmeneti réteg, legfelül pedig a kötött fedőréteg helyezkedik el. A völgyi üledéksorok fenti „háromrétegű” alaptípusának a rétegminőségei és rétegvastagságai természetesen völgyenként és völgyszakaszonként is változhatnak, sőt egy-egy réteg az alaprétegsorból ki is maradhat. A folyóvölgyek azonban hosszirányban mindig folyamatos eróziós pusztulással és feltöltődéssel alakulnak ki. Emiatt a hosszirányú keletkezési törvényszerűség miatt a völgyi üledéksorok rétegsor típusa és ennek az üledéksornak a vastagsága, valamint egyes rétegeinek minősége is, minden völgyben, a völgy egy-egy hosszabb szakaszán is — bizonyos szóródási határok között — mindig azonos. Ez az eróziós törvényszerűség pedig csak ott szakadhat meg, ott változhat meg tehát a völgyi üledéksor vastagsága és jellege is, ahol a völgy földtani adottságai is megváltoznak. Ilyen változások pedig — még síkvidéken is — csak tektonikus hatásokra, Magyarországon legtöbbször az egymás melletti neotektonikus tömbök mozgásai nyomán tudnak bekövetkezni. Ott tehát, ahol a völgyet valamilyen törésvonal, tektonikus lépcső keresztezi. Ilyen törésvonalak, illetve két-két törésvonal által határolt tektonikus tömbök alakítják ki a folyóvölgyek öblözeteit és ezek szerint lehet szétválasztani a védvonalakat is, az altalaj szempontjából olyan hosszabb-rövidebb típus-szakaszokra, amelyeken belül a völgyi üledéksor lehetséges vastagsága is már mindenütt közel azonosnak tekinthető (5. ábra). Az egyes öblözetekben a völgyi üledéksorok rétegei közül a vízfolyás görgetett hordalékából keletkezett durva szemcséjű üledék minőségét, elsősorban az öblözet hordalékgyűjtő területtől való távolsága, a lebegtetett hordalékból keletkezett fedőrétegek minőségét pedig — mivel a lebegtetett hordalék minősége független a hordalékgyűjtő terület távolságától — egy- egy vízfolyás minden öblözetében egyformán, elsősorban a hordalék ásványi jellege határozza meg. Összefoglalva az előzőket megállapítható, hogy a folyóvölgyek kialakulásának a törvényszerűségei szerint, minden völgy szétválasztható olyan öblözetekre, a védvonalak pedig olyan rövidebb-hosszabb típusszakaszokra, amelyeken belül a védvonal természeti adottságai műszakilag még értékelhető szórással, azonosnak tekinthetők. Altalaj típusok Az eddigi ismereteink szerint Magyarország védvonalai az altalaj jellege, tehát a rétegek átlagos vastagsága és minősége szerint, öt csoportba oszthatók (6. ábra). I. Csoport Gyakorlatilag vízzárónak tekinthető altalaj. Kb. a kétszeres árvízmagasságnál vastagabb közepesen vagy erősen kötött, esetleg finom homokkal levelesen rétegzett fedőréteg. II. Csoport Vastag finom homok vizet vezető réteg (d = 20—40 m, к = 4—8 m/ nap), amelyet azonban a legtöbb helyen többszáz méter kiterjedésű, 3—8 m vastag iszaplencsék szakítanak meg. A finom homokrétegen kb. 2—6 m vas40
