Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - B) Talajosztályozó és minősítő rendszerek
Nem alkalmazható természetesen a geohidrológiai talaj osztályozás az egyes földanyagok fejtési osztályainak a megállapítására. Az azonosítás és osztályba sorolás a feltárások talajmintáinak részben a szemnagysága és szemeloszlása, részben a légszáraz, majd a nedves szilárdsága alapján történik, az egyes osztályokba tartozó talajok talaj- mechanikai osztályozó és minősítő jellemzőinek a számszerű értékeit pedig az egyes osztályok határjellemzői alapján, az 1. táblázatból, arányosítással lehet megállapítani. Az osztályozás menete 1. Az „alaposztályozás” részben a talajok látható és tapintással érzékelhető szemnagyságából és szemeloszlásából, részben a talajrögök száraz szilárdságából, szétnyomhatóságából indul ki. A víztartalom az osztályozást erősen befolyásolja. Ezért minden minta egységesen csak légszáraz állapotban osztályozható. 2. Az alaposztályozás I—V osztálya a gyakrabban előforduló laza talajokat (kavics, homok) foglalja össze, а VI—VIII osztálya pedig a kötött talajokat és a laza talajok esetleges kötőnyagát minősíti (iszap, agyag, iszapos-, agyagos-homok, stb). А IX osztály a szilárd, összeálló kőzeteket képviseli (kövesedett, palás, stb. rétegek). 3. Az egyes talajokban a durva és a finom szemcsék erősen keveredhetnek. Ilyen kevert szemcséjű talajokat a két talaj osztályszámának a tört alakjával kell jelölni és minőségét a vizsgálat célja szerint előnytelenebb talaj minősége alapján kell értékelni. (Pl. homokos-agyag: VII/VIII) 4. Rétegzett talajok a rétegződésben résztvevő két talaj kötőjellel összekötött osztályszámával jelölendők, minőségük pedig a rétegzettség figyelembevételével értékelendő. (Pl. Homokeres-agyag: IV—VII) 5. A talajok minősége utólagos hatásokra módosulhat. A rétegben mész és vas vegyületek válhatnak ki, mész és vas konkréciók, kőpadok, kőpadkák stb. keletkezhetnek, a réteg anyaga szerves anyagokkal keveredhet. Ezeket a módosulásokat az azonosítás megkönnyítésére, az osztályszám mellett jelölni kell. (Pl. mészrögös agyag, palás agyag stb.) 6. A kötött talajok műszaki tulajdonságait a talaj ásványi és vegyi jellege és ettől függően a talaj „belső szerkezete” is erősen befolyásolhatja. (Pl. morzsalékos szerkezet, szikes, szétfolyó jelleg stb.) A belső szerkezet a tervezett létesítmény üzemelésének a hatására át is alakulhat. Ezért a meglevő szerkezetet és a várható átalakulások jellegét az alaposztályozáson túlmenően, a talajok osztályozása mellett minden talajnál a szerkezeti csoport jelével jelölni kell. Az alaposztályozás I. osztály: Durva kavics, görgeteg A szemcsék többsége 10—20 mm-nél nagyobb. Iszapot, finom homokot, összeálló agyagos rögöket nem tartalmaz. Önmagában ritkán előforduló talajnem. Rendszerint kavicsos-homokkal, iszappal, vagy agyaggal kevert. Ha szemcséi szögletesek, az anyag lejtőtörmelék, ha gömbölyűek, völgyi üledék. 30
