Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - B) Talajosztályozó és minősítő rendszerek
В jelű, Duzzadó, vagy duzzadó jellegű mállásra hajlamos csoport Mértékadó hézagtényezőjük: eM = 3,5 — 6 Gyakorlatilag vízzárónak tekinthető, közepesen vagy erősen kötött, erősen duzzadó és zsugorodó jellegű talajok. A várható környezetváltozások hatására agyagos jellegű mállásra, tehát kötöttségük megnövelésére hajlamosak. C jelű, Szétfolyó jellegű csoport Mértékadó hézagtényezőjük: eM > 6, vagy nem ülepedik. Rendszerint agyagásványaik telítődése, esetleg egyes ásványaik átalakulása, vagy szétesése, stb. miatt felduzzadó, majd szétfolyó talajok. (Egyes vulkáni tufák, bentonitok, szikesek, szerves talajok, stb.) Talajmechanikai jellemzőikkel nem vizsgálhatók és nem értékelhetők. D jelű, Szerkezetes, vagy szerkezetessé alakulásra hajlamos talajok Mértékadó hézagtényezőjük: еЛ1 < 2,5 Rendszerint kilúgozódás, vagy oxidációs folyamatok hatására morzsa- lékossá alakult, vagy savas jellegű kőzetek mállásával keletkezett talajok. Kötöttségük ellenére „homokszerű” tulajdonságokkal rendelkeznek. Nem duzzadnak és zsugorodnak, áteresztőképességük nagy. A szerkezetessé alakulás helyén lazák, könnyen összenyomhatok, súrlódási szögük az aggregátumok felületi érdessége és szilárdsága miatt nagy, kohézióval azonban nem rendelkeznek. Szerkezeti adottságaik miatt talajmechanikai osztályozó jellemzőivel nem minősíthetők és értékelhetők. Az iszappal kevert finom-homok talajok hidraulikai tulajdonságait a homokhoz keveredett iszap mennyisége és ásványi jellege határozza meg. Ha egy iszapos homoktalajban a 0,05 mm-nél kisebb szemcsék mennyisége a kb 8—10 súlyszázalékot már meghaladja és a kötőanyag — a kilúgozódás lehetőségét is figyelembe véve — a vízálló, vagy a duzzadó csoportba tartozik, a homok viszonylag kis súrlódási szöggel és nagyobb folyósodási hajlammal fog rendelkezni, de gyakorlatilag vízzáró lesz. Ha azonban a kötőanyag a morzsalékos szerkezetű csoportba sorolható, nagyobbak lesznek a szilárdsági jellemzők, de a homok a nagy dszaptartalom ellenére is áteresztő marad. A talajok ásványi és vegyi stabilitása megállapítható természetesen exaikt jellegű kolloidkémiai vizsgálatokkal is. (Lásd Vituki-Irányelvek az árvízvédelmi létesítmények véd'képességének a fokozására 1971). b) Geohidrológiai talajosztályozás A hidraulikai jellegcsoportokon alapul, de annál általánosabb érvényű osztályozást és minősítést tesz lehetővé a geohidrológiai osztályozó rendszer. A rendszer a feltárások talajmintáinak a genetikai azonosításával és minőségi osztályozásával, a talajok szemeloszlása, kötöttsége és szerkezeti adottságainak az alapján lehetővé teszi a rétegződési kép összeállítását, a rétegek települési rendszerének és minőségi jellegének a megállapítását, végül a minőségi határjellemzők alapján, a rétegek minőségi jellemzőinek és szerkezeti adottságainak a becslését is. 28
