Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - B) Talajosztályozó és minősítő rendszerek
hatására sem változnak meg. A homokos jellegű talajok műszaki tulajdonságai ezért a talajmechanika jellemzőivel: a szemnagyság és szemeloszlással, kisebb részben a tömörséggel^ vízépítés talajvizsgálatainál is mindenkor egyértelműen értékelhetők. A kb. Q*.05. mm-nél kisebb szemcsékből álló talajok tulajdonságait már a talajok belső erőrendszere, is igen erősem befolyásolja (4. ábra). 4. ábra Jelmagyarázat: A: összehúzó erők; F: szétfeszítő, felületi erők; P: külső terhelő erők; ем: a terhelés nélküli egyensúlyi térfogat = mértékadó hézagtényező (F = A); est: a külső terheléssel egyensúlyt tartó tömörség = stabil tömörség (F — A + P); C: a szemcsehalmaz egyensúlyban levő belső erőrendszerének a megzavarásához szükséges külső feszültség = kohézió: C = f (A, F, P); AH: az egyensúlyban levő belső erőrendszer átszakításához szükséges hidrostatikai nyomás, szemcsehalmazban küszöbgradiens dk): AH — f(A, F, P); (A belső erőrendszer befolyásoló tényezői = a szemcsék nagysága, alakja, ásványi minősége és kristályrendszere; a környezeti víz mán őségé, az oldat töménysége. A belső erőrendszer végeredménye = a talajkötöttség, a térfagatvál- tozó képessége. A kötöttség, a minőség stabilitása = a báziscsereképesség (diszpérgáló- dás-szétfolyás; koagulálás-szerkezetessé alakulás). Ez az igen bonyolult erőrendszer — egy végletekig leegyszerűsített sémában — két egymással ellentétesen működő erőrendszerrel magyarázható : a szemcsék között működő olyan összehúzó erőkkel, amelyek a szemcséket egy-egy szemcsecsoportban egymáshoz közelíteni igyekeznek és a szemcsék felületén működő olyan erőkkel, amelyek a szemcséket szétfeszítve, a szemcsék felületén vízmolekulákkal körülvett ionokat,_ végeredményben tehát egy bizonyos vastagságú hidrátburkot igyekeznek kialakítani. 25
