Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata
A rézsű állékonysága а 8.51 és а 8.72 pontok példája szerint (9. táblázat, 1 pont): A töltés állékonysági mutatója: пт= 1Д2 A rézsű állékonysági mutatója: nR = 0,79 Az alaperősítések vizsgálata A töltés megerősítése az előírt minimális méretekre történhet száraz és hidromechanizációs földmunkával. A száraz földmunkával történő erősítés az anyagnyerő helyék, a kisajátítás, a géppark, stb. szerint, elméletileg háromféle módon lehetséges: a régi töltés szétbontásával és újra építésével (homogén töltés), a vízoldalon és a mentett oldalon történő szélesítéssel. A háromféle mód az altalaj állékonysága szempontjából azonos, a töltés rézsű állékonysága szempontjából azonban — a töltés különböző jellegű heterogenitása miatt — különböző biztonság növekedést eredményez. A töltés elcsúszással szembeni biztonsága már az eredeti töltésnél is megfelelő volt. Mivel ez az állékonysági mutató a töltés szélesítésével csak növekedhet, a töltésállékonyság növekedése nem igényel külön vizsgálatot. Az új méretű homogén anyagú töltés rézsűállékonysági mutatója a 8.51 és a 8.72 pontok példája alapján számolva (9. táblázat, 2a pont): nH = 1,49 A mentett oldalon szélesített és a vízoldalon csak rézsű laposítással kialakított, ezért a mentett oldalon tömörebb új töltésrész visszaduzzasztásá- val számolva, a rézsű állékonysági mutatója a 8.65 pont szerint (9. táblázat, 2b pont): n,{ = 1,08 A vízoldalon szélesített és a mentett oldalon csak laposítással kialakított új töltés alak rézsűállékonysági mutatója az új töltésrész tömörebb és így kisebb áteresztőképessége miatt, a 8.62 pont szerint számolva (9. táblázat, 2c pont): nR = 1,99 A fenti összehasonlító számítások azt mutatják hogy a töltés szelvényének az előírt méretekre történő megerősítése bármilyen módszerrel történik is, a rézsű állékonyság +(15—20)%-os igényelt növekedését biztosítja. Az eredményeket összefoglaló 9. táblázat szerint azonban nem növelte meg kellő mértékben az altalaj állékonyságának a mutatóját. Ezért az altalaj állékonyságának a növelésére még többleterősítést kell alkalmazni. A többleterősítések vizsgálata A többleterősítések lehetséges módja az 5.0 fejezet szerint: az anyag- árok feltöltése, ellennyomó medence készítése, megcsapoló csatorna építése, vagy valamilyen résfal a vízvezető réteg átfolyási szelvényének a csökkentésére. Ezenkívül egységes rendszerként készíthető még a vízoldalon szigetelő szőnyeg és a mentett oldalon terhelő szőnyeg is. 239
