Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata

Gyengén tört alakú rézsűknél a koronaél és a töltésláb között egyenes rézsűt feltételezve, padkával épült töltéseknél azonban már a magasság tényleges értékével kell a (0,6 b) függélyben a töltés tényleges magasságát számítani.

Ha a (0,6 b) függélyben, a szivárgási vonal valamilyen szivárgó hatására már a terepszinten, vagy ez alatt alakul ki, a nyíróellenállás felhajtó erő nélkül kell számítani.

Pl. az eddigi példákban felvett alapszelvény rézsűjének az állékonysága: Töltésméretek: тт — 4,8 m, b* = 4,0 m, qv = Qm = 3:1, B= 32,8 m, b = 14,4 m. A keresztszivárgások jellemzői: H = 3,8 m, b/f = 2,59 m, h/, = 1,92 m, hu = 0,92 m. A töltés talajmechanikai jellemzői: e = 0,65, qt = 20°, Ct = 0,52 t/m2, у0=1,49 t/m3, yt = 1,94 t/m3.

A töltéstalp szilárdsági jellemzői: <pa = 22°, Ca — 0 A töltés terhelése: p = 0 t/m2.

2,44 , ,

у a — 1,94— = 1,43 t/m3

4,80

4,82 ( 20 j 2,442

E= 2 -1,43-tg2 I 45-------—J + - 2 - = + H.10 t

í 2

0 1

— 2 • 4,8 • 0,52 • tg I 45-------= —3,49 t

E = 7,61 t

7,61

Táti. = --------= 0,53 t/m2

1

4,4

xn = (0,6 • 4,8 • 1,94 — 1,68) • 0,404 + 0 = 1,58 t/m2 1,58

nit =--------------= 1,49

2-0,53

8.73 A rézsűfelület állékonysága

Azoknak a homokos jellegű töltéseknek a rézsűit, amelyeken viz szivárog át, a rézsűn kialakuló szivárgási sebesség a rézsű felületét megbonthatja. Ezért a kohézió nélküli, vagy telítve már csak elhanyagolható kohézióval rendelkező anyagokból épült rézsűk állékonyságát, a rézsűcsúszás biztonságán kívül, meg kell vizsgálni a rézsűfelület állékonysága szempontjából is.

A rézsűn kilépő víz mennyiségéből számított kilépő gradiens a rézsű talpán:

= 2q, max 3 hu

A még megengedhető kilépő gradiens Karpofj szerint:

__1 И/ Qm2

l

eng — 7v tg (рц / i _i_ 2 ’

Qm J i 4 Г Qm

ahol yv a töltésrézsű anyagának a víz alatti térfogatsúlya, <pR a rézsű anyagának súrlódási szöge.

237