Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata

H2-ha 2 , № ,

<h =-----ТА------ kt = —r kt>

2 d 2 d

ahol kt a töltés átlagos szivárgási tényezője, a töltés vízzárósági mutatója alapján meghatározva.

Pl. a 8.34 pontban felvett szelvényben a töltés méretei a 91. ábra jelölései szerint: тт = 4,8 m, H = 3,8 m, В — 32,8 m, b = 14,4 m, gv = Sm = 3.

A töltésben kialakuló keresztszivárgások: d = 32,8 — 0,7 • 3 • 3,8 = 24,82 m.

2 g2 ______

h

M =------!------Vl + 32 = 0,92 m.

2-24,82

2

4.82- 3,8-3

ha= ---------------------- -0,92 = 0,56 m.

2

4.82- 0,92-3

14,4

hk = -----— (3,8 — 0,56) + 0,56 = 2,44 m.

2

4,82

hb = 0,6 • 2,44 + 0,4 ■ 0,56 = 1,68 m.

Felvéve a töltés szivárgási tényezőjének az átlag értékét: kt = 0,7 m/nap-ra:

3,82

qt££ -------------- ■ 0,7 = 0,29 m3/nap,m.

— 2-24,82

Qt = 11,6-0,29 = 3,3 l/s,km.

8.52 Felszivárgások

A felszivárgások megnövelik a töltések keresztszivárgásainak a kilépő magasságát. Ezzel megnövelik a töltés lábvonalában a felhajtó erőt és csökkentik a rézsű állékonyságát.

A felszivárgások hatásának a számszerű megállapítására számítási módszer még nem ismeretes. Ezért ez idő szerint csak közelítéssel lehet hatásukat értékelni.

Biztonságból kb. 60 napig tartó árhullámot számítva, arányosítással megállapítható az a többlet, amellyel a felszivárgás a keresztszivárgások kilépő magasságát megemeli.

■"■"“Ч1-Ítít]

ha' = ha + AhQ

ahol h0 az altalajszivárgásokból eredő mértékadó felhajtó erő; ha a keresztszivárgások kilépő magassága a töltés lábvonalában; Em a mentett oldali fedőréteg szivárgási ellenállása a töltés lábvonalában.

Pl. egy töltésszelvényben: h0 = 1,98 m; ha = 0,56 m; E,„ = 7,7 nap.

A keresztszivárgások felszivárgással növelt kilépő magassága:

Ah0 = 1,98 (i — |f ) = 0,24 m.

ha’ - 0,56 + 0,24 = 0,80 m.

A töltésen átszivárgó víz mennyisége:

216