Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata

А nem teljes mélységű szád- és résfalak hatásának az értékeléséhez szükséges jellemzők:

A vizsgált szelvény hidraulikai jellemzői: H, d0, kn, 4; V,b B„, B, Bm, Во', h(), q0, nA

A szád- vagy résfal adatai: a résfal vízvezető réteget harántoló hossza: ts,

távolsága a töltés mentett oldali és víz oldali lábvonalától: Bt és B2. A nem teljes mélységű, vízzárónak tekintett szád- vagy résfal szivárgási mérőhossza, a világirodalomból ismert kísérleti eredményekből kiindulva, a résfal hatásának a ts — 0 és ts = d0 határértékek közötti négyzetes arányosításával becsülhető:

As = — -— K(d0 — ts) (0,2^do -f- 0,8 t.) A0

d„ — t,

A szelvény mértékadó szivárgási hossza:

Во' = B0 + As

Mértékadó felhajtó erő a töltés mentett oldali lábvonalában:

ho = B"L H Во'

Felhajtó erő a résfal két oldalán a 84. ábra jelölései szerint:

Bm + B1 + As H

Во'

+ H

Во'

Felhajtó erő különbsége a résfal két oldalán:

Ah = hj — h2

A mentett oldalra szivárgó víz mennyisége:

о - V" H q° - H

•t>o

a) A szád- és résfalak alsó éle alatt kialakuló szivárgási gradiens közelítő értéke:

t . -i oe

____íftl____

*

max 1,00

(dn — ts) ко

b) Az árvízvédelmi falak (parapet falak) alatti szivárgások a fenti egyenletekkel számíthatók. Ha azonban ezek a falak nem egy töltés tetején, hanem parton épültek:

В — 0 és így: B0 = B„ -f As + Bm

ho — h2

200