Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata

8,43 Az anyagárok betöltése

Az anyagárok a növényzet és a felső gyökeres rész leszedése után betölthető (82. ábra): a fedőréteg anyagából, tömörítve készített feltöltéssel; az anyagárok fenéken, min. 0,35 m vastag, vízzáró anyagú szigetelő réteg betöm öntésével és legalább 1 m vastag védőréteg készítésével; a terepszintig érő hidromechanizációs feltöltéssel.

Az anyagárok betöltés hatásának a számítása is az előző pontban ösz- szefoglalt alapegyenletekkel történik azzal a különbséggel, hogy az anyagárok szivárgási mérőhosszát (B„) az anyagárok betöltés utáni szivárgási ellenállásával kell meghatározni.

Az anyagárok szivárgási mérőhossza a hullámtéri fedőréteggel és a hidromechanizációval történő betöltés esetében kis elhanyagolással azonosnak vehető a hullámtér mérőhosszával. Az anyagárok-hullámtér összevonás számítása tehát elmarad. (Bn = Вл)

Szigetelő réteggel történő betöltés esetében az anyagárok szivárgási ellenállását, a betöltő réteg vastagsága és anyagának az áteresztőképessége arányával kell figyelembe venni.

Pl. a 8.34 pontban példaként felvett szelvényben az anyagárok betöltésével kell az altalaj állékonyságának a biztonságát növelni. Feltételezve a példában, hogy a betöltött anyagárok szivárgási mérőhossza azonos lesz a fedett hullámtér mérőhosszával, a szelvény állékonysági mutatói a következő lépésekben számíthatók:

Az eredeti szelvény adatai: H = 3,8 m, By = 16,5 m, В = 32,8 m, В/, = 182 m, Bm = 112 m; bu = 120 m, b„ = 40 m; dn = 2,5 m, óa = 0,6 m; пл(К) = 1,08, па(А + К) = 0,79; q0 = 22,4 m3/nap, m.

A vízoldal mérőhossza az anyagárok betöltése után:

182 „ 120

n= = 11 8 -------= 066.

16,5 182

A 11. táblázatból: fi = 0,63.

B/,’ = 0,63-182 = 115 m.

B0’ = 115 + 32,8 + 112 = 260 m.

196

82. ábra