Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata

nyi a mentett oldalra szivároghat. A vízoldal mérőhosszát tehát azonosnak lehet tekinteni a hullámtér mérőhosszával.

Anyagárok nélküli keskeny hullámtérnél (<5 < 1,2) a víz egyrésze közvetlenül a mederből, egy része pedig a hullámtéren át lép be a vizet vezető rétegbe. A vízoldal mérőhosszát tehát a meder és a hullámtér mérőhosszai alapján, összevonással kell megállapítani.

Hasonlóan kell értékelni az anyagárok hatását is.

Széles és viszonylag áteresztő fenékkel rendelkező anyagároknál — ha <5 > 1,2 — az anyagárkon keresztül be tud lépni annyi víz az altalajba, amennyi a mentett oldalra szivároghat. A vízoldal mérőhossza tehát ez esetben azonos az anyagárok mérőhosszával.

Ha az anyagárok keskeny és viszonylag vízzáró — ha ő < 1,2 — a víz egy része a hullámtéren, esetleg még a mederben, egy része pedig az anyag- árok-fenéken át fog az altalajba jutni. A vízoldal mérőhosszat tehát összevonással kell megállapítani.

e) A mentett oldal szivárgási mérőhossza a természetes környezetű védvonalakon rendszerint minden összevonás nélkül azonosnak vehető a töltés lábánál, a biztonsági sávon található fedőrétegek szivárgási ellenállásával számított mérőhosszal. Ha azonban a mentett oldalon a töltés közelségében valamilyen mesterséges létesítmény a fedőréteg folytonosságát szélesebb sávon is megszakítja, az általános szabályok alapján a mentett oldal mérőhosszát is redukálni kell.

8.33 A vizsgált szelvény hidraulikai jellemzői

Az előző pontok alapján kiszámított, majd az adottságok szerint összevont vagy redukált szivárgási mérőhosszakból a töltés alatti szivárgások j ellemző paraméterei a következő módon számíthatók:

a) A szelvény mértékadó szivárgási hossza:

Во — Bv -j- В -f- Bm

b) A mértékadó felhajtó erő a mentett oldali fedőrétegsor alsó felületén a töltés lábvonalában:

h0 = H a„ = B,“ - B0 Во

Az (a„) redukciós szorzó összefoglaló jellemzője minden védvonalon a környezet és az altalaj hidraulikai adottságainak. Független az árvíz magasságától. Azt jellemzi, hogy a szelvény állandó adottságai szerint a mindenkori árvíz magasságának hányad része az a mértékadó felhajtó erő, ami a fedőréteg hidraulikai terhelése.

Az eddigi vizsgálatok szerint — egy-két különleges típusú szelvényt leszámítva — a magyarországi védvonalakon ez a redukciós szorzó 0,35...0,85 között mozog.

Kis hibahatára miatt — ha kiszámításához adatok nem állanák a rendelkezésre — a hullámtér és az anyagárok szélessége, valamint a völgy altalajának a földtani adottságai alapján becsülhető is.

184