Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - A) A nagy területekre kiterjedő talajvizsgálatok alapelvei
nem lehet meghatározni. Annyi azonban már megállapítható, hogy a legtöbb esetben „szabályos” eloszlásúak. Ezért statisztikailag viszonylag kis számú adat esetében is, az adatsor „terjedelme” alapján értékelhetők. A rétegek kialakulásának a különböző folyamatai miatt azonban előfordulnak olyan esetek is, amikor a találkozási felület jellemzőinek megoszlása „asszimmetrikus”. Ilyen megoszlások a feltárási adatok alapján esetenként külön értékelendők. b) A rétegek minőségi jellege Az építésföldtani vizsgálatoknál a vizsgálatokat mindig a nagyból a kicsi felé haladva kell elvégezni. Ezért a rétegződési képben szereplő rétegek minőségét első lépésben mindig a rétegek minőségi jellege alapján kell értékelni. A minőségi jelleg mindig a réteg genetikai adottságaitól függ. Ezért egy-egy azonos üledékképződési rendszerben és időben kialakult réteg vagy rétegsor műszaki minőségi jellege is bizonyos határok között a réteg egész terjedelmében mindenütt azonos. A minőségi jelleg alapján tehát — beleértve ebbe a rétegek települési rendszerét is — egy-egy réteg vagy rétegsor. vagy egy-egy típusterület rétegződési képe, mindenkor már műszakilag is értékelhető. (Pl. az 1. ábrán azonos jellegű a lencsés településű kavicsoshomok vízvezető réteg, vagy a mállás közben levő, tehát még stabilizálatlan minőségű lejtőtörmelék.) Egy-egy réteg vagy rétegsor minőségi jellegét különböző szempontból lehet megítélni. (Pl. vízvezetőképesség, összenyomhatóság, eróziós határsebesség, stb.) Ezért műszakilag másképpen kell értékelni egy réteg minőségi jellegét pl. az alapozás, az útépítés, vagy a vízépítés szempontjából. A minőségi jelleg szerinti értékelés szempontját tehát mindig a feltárások és vizsgálatok céljának megfelelően kell megválasztani. A vízépítés nagy területekre, vagy hosszú területsávokra kiterjedő talajvizsgálatainál elsősorban a talajok vízzel szemben való viselkedése, tehát a hidraulikai szempontok azok, amelyek alapján egy-egy réteg vagy rétegsor, vagy egy földmű anyagának a minőségi jellegét értékelni lehet. A minősítések hidraulikai szempontjai 1. Vízvezetőképesség Jellemzője а I = 1 szivárgási gradiensnél jelentkező szivárgási sebesség; a szivárgási tényező: k«mnap. (m/s). Lehetséges jellege: a) Vízvezető: hidraulikai számításokkal értékelhető vízmozgás. b) Áteresztő: vegyes, gravitációs és kapilláris vízmozgás. c) Vízzáró: kapilláris telítődés és gyakorlatilag vízzárás. 2. Hidraulikai talajtörés Jellemzője a szivárgások grádiense: i0. Lehetséges jellege: a) Szemcsekisodrás és rétegszétesés. b) Hátráló járatképződés. ej Szilárd belső szerkezet, csak féregjárat, gyökérnyom csiszolódás. 2 17
