Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata

Az előzőkben leírt megfigyelések természetesen önmagukban még nem alkalmasak önálló ítéletekre. Összevetve azonban ezeket a jelensé­geket azokkal, amelyek az árvíz magasságának és tartósságának a növe­kedése után jelentkeznek, már alkalmasak arra, hogy a védvonalon le­játszódó valóságos folyamatok számbavehetők és így a védvonalak jobban megismerhetők legyenek. Az árvízi megfigyelések elsősorban összehasonlítással hasznosíthatók. Összehasonlítható több árhullám jelensége ugyanazon a védvonalon, de hasznos adatokat szolgáltathat a különböző adottságú védvonalakon meg­figyelt jelenségek összehasonlítása is. Ezért ajánlatos az árvízi megfigye­léseket mindig és mindenütt egységes formában rögzíteni, majd feldol­gozni és értékelni is. Egy ilyen egységes megfigyelési és rögzítési rend­szert foglalnak össze a 67., 68. és 69. számú ábrák. 8.0 VÉDVONALAK KERESZTSZELVÉNYEINEK VIZSGÁLATA A védvonalakon várható árvíz alatti folyamatokat és ezek befolyásoló tényezőit, majd a védvonalak vizsgálatának az alapelveit és a megerősí­tések lehetőségeit az előző fejezetek foglalták össze. A következő fejezet ezért indokolások nélkül, csak képletgyűjtemény formájában foglalja össze azokat a számítási rendszereket, amelyek alkalmasak arra, hogy a védvonalak egy-egy keresztszelvényének az állékonysági és fakadóvíz vi­szonyai számszerűen is megállapíthatók legyenek. A képletgyüjteményben közölt számítások a biztonság javára történő elhanyagolással, kivétel nélkül már stacionér és permanens, tehát alakilag és mennyiségileg is már állandó jellegű szivárgásokra vonatkoznak és a szivárgások talajtani következményeit is, a talajoknak már telített állapot­ban kialakuló jellemzőivel veszik számba. Ahol azonban a telítődés folya­mata erősen befolyásolja egy-egy keresztszelvény állékonysági viszonyait és számszerűen is értékelhető, a képletgyűjtemény megadja azt a lehető­séget, hogy az esetleges túlméretezés csökkentésére, a telítődés hatása legalább becsléssel figyelembe vehető legyen. A képletgyűjteményben közölt számítások nem az exakt módszerek tankönyvszerű ismertetésére törekednek, hanem irodalmi válogatás alap­ján olyan számítási rendszereket foglalnak össze, amelyek ha esetleg csak tájékoztató jelleggel is, de minden esetben alkalmasak a védvonalak sok­szor igen összetett geometriai, földtani és talajtani adottságainak a figye­lembe vételére és így a szelvényekben lejátszódó valóságos folyamatok számszerű megközelítésére is. A képletgyűjtemény az altalajban történő szivárgások vizsgálatára egységesen az áramvonalak függőleges és vízszintes összetevőkre bontá­sán alapuló rendszert alkalmazza. A töltésekben várható szivárgások meg­állapítására a Kozeny-Casagrande-Mallet féle eljárást, a rézsűállékony­ságok vizsgálatára a Justin féle empirikus számításokat, a rézsűfelület ál­lékonyságának a vizsgálatára pedig a Kar pof f féle módszert használja fel. 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom