Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 7. Védvonalak vizsgálatának végrehajtása
Az anyagnyerő helyeken végzett feltárások talajmintáit minden esetben úgy kell minősíteni, hogy a feltárások eredményei a védvonalak építésének vagy megerősítésének bármilyen vizsgálatához felhasználhatók és elegendők legyenek. Ezért az anyagnyerő helyek feltárásának az eredményeit nemcsak talajtani, hanem organizációs szempontból is fel kell dolgozni. Az anyagnyerő helyek rétegszelvényei Az anyagnyerő helyekről kitermelhető különböző minőségű anyagok számbavételére és a kitermelés, valamint a kitermelhető anyagok mennyiségének a megállapítására minden anyagerő helyről hossz- és keresztszelvényeket kell készíteni. Ezeket a szelvényeket első lépésben a feltárások talajmintáinak genetikai azonosításával és geohidrológiai osztályozásával kell összeállítani. Utána ennek a rétegződési képnek az alapján a felhasználási lehetőségek számbavételéhez és a földmű organizációs terveinek az elkészítéséhez, körül kell határolni a szerkezetes feltalajokat, a vízálló és duzzadó jellegű talajokat, az esetleges szikeseket, majd a vízvezető és az átmeneti rétegeket. Végül ki kell jelölni azokat az anyagokat, amelyek esetleg szűrésre is felhasználhatók. Anyagfelhasználási értékelés A felhasználási minősítéssel értékelt rétegszelvényekből — számbavé- ve a fejtéshez a, szállításokhoz és a terítéshez rendelkezésre álló gépi lehetőségeket — a rétegek vastagsága és települési rendszere alapján, becsléssel meg kell állapítani, hogy mely rétegek anyaga kerülhet eredeti minőségében folyamatosan beépítésre és mely rétegeknek és milyen arányú keveredésére kell számítani. Utána a beépített minőségek becslése alapján ki kell választani, vagy keveréssel elő kell állítani azokat az anyagokat, amelyek a töltés különböző részeibe beépítésre kerülhetnek és meg kell állapítani ezek minőségi jellemzőit, elsősorban a beépítés előnyös tömörségét és a telítettség mellett várható szilárdsági jellemzőket. Beépítési tömörség Az árvízvédelmi töltések szükséges és elégséges tömörsége még nincs egyértelműen tisztázva. Ezt a tömörséget az ismétlődő telítődés és kiszáradás a duzzadás és a zsugorodás, valamint a töltések viszonylag kis súlya miatt, általában a „stabil tömörség”, tehát a beépített talajok belső erőinek és a külső terhelésnek az egyensúlya határozza meg. Ezért a túltömörített anyagok a töltésben telítődéskor fellazulhatnak, a lazán beépített anyagok pedig összehúzódhatnak. Az árvízvédelmi töltések szükséges tömörségét Proctor vizsgálatok alapján előírni tehát csak elméleti érvénnyel lehet. De a töltések alakja szerint, a függélyről függélyre változó belső feszültségek miatt, a szükséges tömörséget gyakorlatilag a stabil tömörség alapján nem lehet egyértelműen megállapítani. Ezért az új töltések építésénél, vagy a meglevők megerősítésénél csak arra lehet törekedni, hogy az azonos minőségi jellegű anyagok lehetőleg a töltésnek mindenütt azonos övezetébe kerüljenek és tömörségük — az összehúzódásokból keletkező repedések, vagy 7.6 Az anyagnyerő helyek rétegeinek minősítése 154
