Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 7. Védvonalak vizsgálatának végrehajtása
ahol i0 (ioy vagy i0 () a réteg anyagának törési alapgrádiense; a a réteg szabálytalansági mutatója. Ha a szabálytalansági mutató megállapítására vizsgálatok nem történtek, a mutató a szemeloszlások alapján becsülhető: U = О10%/Обо% = 5 a = 0,2 = 5—15 =0,5 = 15 = 0,8 2. Kétrétegű altalajban a talajtörések formáját, így a határgrádiensek értékét is, a rétegek minőségi jellege határozza meg: a) Kavicsos-homok, homok, vagy finom homok vizet vezető rétegen fekvő kötött fedőrétegben a talajtörés a kötött fedőréteg felszakadásával következhet be (64/2a ábra): it — Íok — 0,85 Kötött fedőréteggel letakart vizet vezető rétegre épült védvonalon a fedőréteg felszakadása után a talajtörés csak akkor vezethet gátszakadáshoz, ha a törés belső erózióval tovább tud folytatódni a vizet vezető rétegben is. Nem következhet be ez a belső erózió akkor, ha a mentett oldali fedőréteg fojtó hatása nélkül számított szivárgási gradiens a vizet vezető rétegben — a felszakadt fedőréteg helyén várható áramvonal működését is figyelembe véve — nem lépi túl a réteg törési grádiensének kb háromszoros értékét: i,-=—-— 3(1 + 8 «) b) Kavicsos homok, durva homok vizet vezető rétegen fekvő finom-homok fedőrétegben a talajtörés a fedőréteg fellazulásával és talaj forrással kezdődik, majd a töltés lábánál, a finom homok a töltés alá hátráló szemcse kisodrásával következik be. (64/2b ábra). A talaj törés határgrádiense a finom homokréteg vastagságával számított grádiens: it = io.4 = 0,60 3. Háromrétegű altalajban: kavicsos homok, vagy durva homok vízvezető rétegből, finom-homok, vagy homokliszt átmeneti rétegből és felette kötött fedőrétegből álló rétegsorban, a talajtörés a fedőréteg felszakadásával, vagy buzgár képződéssel: a fedőréteg alatti átmeneti réteg anyagának a fedőréteg valamilyen folytonossági hiányán át (féreglyuk, gyökérj árat, stb.) történő kisodrásával, majd a fedőréteg alatt, ennek helyén keletkező üreg hátrálásával következik be (64/3 ábra): a) A kötött fedőréteg felszakadásának a határgrádiense a kötött fedőréteg vastagságával számított kilépő grádienssel szemben: г,к = Чж = 0.85 b) A buzgárképződés határgrádiense a kötött fedőréteg és az átmeneti réteg együttes vastagságával számított kilépő grádienssel szemben: it(A + K) == 0,5 148
