Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 7. Védvonalak vizsgálatának végrehajtása

dig — a hidraulikai értékelések miatt, túlmenve a talajmechanikai előírásokon — a sodorhatóság alapján kell minősíteni. (Nedvesítve, vagy szárítva: sodorható, jól sodorható, vagy nem sodorható.)

Laboratóriumi vizsgálatok

A laboratóriumba szállított talajmintáknak meg kell határozni:

— gechidrológiai talaj osztályát és szerkezeti csoportját;

— a laza mintáknak szitálással a szemeloszlását;

— kötött anyagú mintáknak a plasztikus és folyási határát, szerkezeti adottságait a mértékadó hézagtényezővel, vagy valamilyen más alkalmas vizsgálattal;

— magmintáknak a fenti osztályozó jellemzőkön kívül a természetes hézagtényezőjét;

— az anyagnyerő helyeken vett mintáknak a beépítés valószínű keveredése szerint, a fenti jellemzőit és tömörithetőségét.

7.23 A jellemző és egyedi szelvények felmérése

A védvonalak vizsgálatához a védvonalak helyszínrajza, kereszt- és hossz-szelvényei rendszerint megfelelő megbízhatóságú adatokkal minden védvonalon rendelkezésre állanak. Nem minden esetben elegendőek azonban ezek az adatok a jellemző szelvényekben végzendő vizsgálatokhoz és az egyedi szelvények adottságainak a megállapításához. Ezért ezekben a szelvényekben rendszerint még kiegészítő felmérések szükségesek.

A jellemző szelvények felmérése

A kijelölt jellemző és egyedi szelvényekben a védvonal meglevő tervei, vagy felmérések alapján meg kell állapítani a szelvények méreteit és magassági adatait.

a) Vízszintes értelemben minden szelvényben, a töltés tengelyére merőleges méretekkel, dm-es pontossággal megállapítandók:

— a szelvény helye tkm-ben;

— a töltés taílpszélessége;

— a töltés vízoldali lábánál mérve: a hullámtér és az anyagárok szélessége;

— a hullámtér és az anyagárok mértékadó átlagos szélességének a megállapítására: a szelvénytől jobbra-balra, kb a töltés talpszélességének megfelelő távolságokban található két szelvény hullámterének és anyagárkának a szélessége;

— a töltés és az esetleges padkák koronaszélessége és a rézsűk hajlásai;

— a mentett oldal esetleges környezeti adottságai, a töltés lábvonalától kb. 50 m távolságig;

— a szelvényekben végzett esetleges feltárások helye.

b) Magassági értelemben meghatározandók szintezéssel, esetleg lépcsőméréssel a védvonal alapmagasságára vonatkoztatva, kb + 2 cm pontossággal, a terep egy-egy átlagos magasságú pontján:

— a töltés tengelymagassága;

141