Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 7. Védvonalak vizsgálatának végrehajtása
7.2 Védvonalak feltárása A védvonalak vizsgálati szakaszainak a határait, ezek uralkodó rétegsorának az adottságait, a jellemző és egyedi szelvények fedőrétegsorának vastagságát és minőségét, valamint a töltések talajmechanikai adottságait elsősorban az előző pontokban felsorolt meglévő feltárási adatok és felszíni adottságok alapján kell megállapítani. Amennyiben azonban az így megállapított adatok megbízhatatlanok, vagy hiányosak, kiegészítésükre feltárásokat kell végezni (61. ábra). 7.21 A feltárások telepítése A földtani szakaszok határai A földtani szakaszok határait első lépésben a már meglevő földtani adatokból és morfológiai vizsgálatokból kiindulva, a völgyi üledéksor vastagságának, vagy minőségének az ugrásszerű változásai alapján, a feltételezett öblözet vagy küszöbhatárok környékén, arra merőlegesen telepített geofizikai vizsgálatokkal kell megállapítani. Ha geofizikai vizsgálatok —- a völgyi üledéksor kis vastagsága, különleges adottságai, vagy az összehasonlítási alap hiánya miatt — a határok kijelölésére nem alkalmazhatók, a szakaszhatárokat feltárásokkal kell megállapítani. Ezek a feltárások öblítéssel lehajtott fúrásokkal is végezhetők. A földtani szakaszok rétegsorának a megállapítására szakaszonként legalább egy fúrás, hosszú szakaszokban azonban — ha a rétegsor jellegének az azonosságát a meglevő feltárási adatokból nem lehet ellenőrizni — legalább 5 km-ként egy-egy fúrás szükséges. A földtani szakaszok rétegsorát feltáró fúrásoknak a mélységét úgy kell megválasztani, hogy a fúrások a völgyi üledéksor vizet vezető részén keresztül, legalább 2 m mélyen harántolják az üledéksor már vízzárónak tekinthető rétegét, vagy a völgy vízzáró alaprétegét. A típusszakaszok határai A típusszakaszoknak a fedőréteg vastagságától, illetve a fedőrétegsor alsó felületének a magassági szintjétől függő határait, a védvonal mentett oldali lábvonalától kb. 3—6 m távolságban telepített kézifúrásokkal, vagy szondázással, esetleg geofizikai vizsgálatokkal, illetve a három módszer együttes alkalmazásával lehet megállapítani. A feltárásokat és a szondafüggélyeket részben a védvonal morfológiai adottságai szerint, a terep mélyebb és magasabb, vagy egyéb különleges pontjain, részben a jellemző és egyedi szelvényekben kell telepíteni. Azokon a szakaszokon pedig, ahol a fedőrétegsor vastagsága, vagy mélységi szintje két feltárás között ugrásszerűen megváltozott, a feltárások besűrítésével kell a típusszakasz határát pontosan megállapítani. A vizsgálati szakaszok határai A vizsgálati szakaszok határait egy-egy típusszakaszon belül, a védvonal építési és műszaki határai, esetleg a sorrendi határai határozzák meg. 136
