Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - A) A nagy területekre kiterjedő talajvizsgálatok alapelvei

A) A NAGY TERÜLETEKRE KITERJEDŐ TALAJVIZSGÁLATOK ALAPELVEI Magyarország felszínközeli laza üledékes kőzetei általában különböző lejtőtörmelékek, vízhordta és szélfújta üledékek, amelyek egy-egy lepusz­tulással, vagy neotektonikus mozgással kialakult területen belül, rendsze­rint mindenütt azonos üledékképződési rendszerben, vagy egymás utáni rendszerekben keletkeztek és a környezeti adottságokhoz is azonos módon alkalmazkodtak. Különösen érvényesül ez a szabály az árvízvédelemben mértékadó völgyi üledéksorokra, amelyek az eróziós pusztulás és építés uralkodóan hosszirányú törvényszerűségei miatt, rendszerint hosszabb völgyszakaszokon is azonos jelleget mutatnak. A földtani és genetikai tör­vényszerűségek alapján meg van tehát a lehetőség arra, hogy a nagy terü­letekre, vagy hosszú területsávokra kiterjedő feltárások adatai a valóság­nak megfelelő módon összefoglalhatók és műszaki célokra is megbízhatóan értékelhetők legyenek. a) Az építésföldtani vizsgálatok módszerei Az építésföldtani vizsgálatok összefoglaló isimertetéséhez — az összefoglaló rö­vidítése érdekében — értelmezni kell néhány alapvető kifejezést: Talaj (talajminta): különböző minőségű és méretű talajszemcsék halmaza. Réteg: kisebb-nagyobb vastagságban, rendszerint nagyobb területre is össze­függően kiterjedő, azonos üledékképződési rendszerben és körülmények között kelet­kezett, azonos minőségi jelleggel rendelkező építésföldtani egység. (Pl. azonos rend­szerben, de különböző körülmények között keletkezett két folyóvízi üledék: a gör­getett hordalékból leülepedett durvább szemcséjű vizet vezető réteg és a lebegtetett hordalékból leülepedett ártéri iszap fedőréteg.) Települési rendszer: a réteg anyagát alkotó különböző minőségű és méretű szemcsehalmazok térbeli elhelyezkedési rendszere a rétegben. Rétegsor: több különböző jellegű és minőségű egymás alatti réteg együttese. Típus rétegsor: több különböző jellegű és minőségű, de egymást nagyobb terü­leten is mindenütt azonos sorrendben követő rétegek együttese. Rétegszám: a tervezett létesítményt, vagy annak üzemelését még befolyásoló kü­lönböző minőségi jelleggel rendelkező rétegek száma. (Pl. egy-, két- vagy három­rétegű stb. altalaj.) Minőségi jelleg: egy-egy talajminta, vagy réteg valamilyen földtani, vagy mű­szaki szempontból kiválasztott adottsága, vagy tulajdonsága, az adottság vagy tulaj­donság számszerű értékelése nélkül. (Pl. földtani jelleg: homokeres, kőpadkás, palás, stb.; vagy műszaki jelleg: vízzáró, áteresztő, folyósodásra hajlamos, kohézióval te­lítve is rendelkező, stb.). Minőség: egy-egy talajminta, vagy réteg már számszerű jellemzőkkel értékelt valamilyen adottsága vagy tulajdonsága. Az építésföldtani feltárási és vizsgálati rendszerben a vizsgálandó te­rületet földtani adottságai, morfológiai és vízrajzi viszonyai, valamint a fel­tárások talajmintáinak genetikai azonosítása és minőségi osztályozása alap­ján, azonos földtani felépítésű és azonos jellegű rétegsorokkal rendelkező típusterületekre és ezen belül esetleg kisebb egyedi területrészekre kell osztani (1. ábra). Utána a rétegsorok keletkezési körülményeinek, genetikai 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom