Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 6. Védvonalak vizsgálati rendszere

A vízvezető réteg teljes lezárása esetében — ha a vízfolyás a mentett terület talajvizeinek a recipiense — számolni kell azzal is, hogy az árvízmentes időszakokban a lezárás a talajvizet visszaduzzaszthatja. Szélső esetben tehát a mentett terület mélyebb részeinek az elnedvesedését, elmocsa- rasodását segítheti elő.

6.0 VÉDVONALAK VIZSGALATI RENDSZERE

Az előző fejezetek a védvonalak egyes szelvényeinek az adottságaival és a szelvény ékben lejátszódó árvíz alatti folyamatokkal foglalkoztak. Az árvízvédelem gyakorlatában azonban a vizsgálatok végcéljaként sohasem egyes szelvények, hanem mindig hosszabb védvonalak állékonysági biztonságát és fakadóvíz viszonyait kell tisztázni és valamilyen egységes rendszerrel értékelni. A védvonalak adottságai azonban a védvonal mentén változhatnak. Változhat a védvonal altalajának a típusa, az állékonyság szempontjából mértékadó rétegek vastagsága és minősége, változhatnak terepmagas- ságok, a hullámtér szélességek, a töltés méretei és minősége stb. Egy-egy hosszabb védvonalszakasz állékonysági és fakadóvíz viszonyait tehát megbízhatóan csak olyan módszerekkel lehet értékelni, amelyekkel ezeknék az adottságoknak a változásai is figyelembe vehetők.

Hosszabb védvonalak állékonysági és fakadóvíz viszonyainak egy ilyen egységes vizsgálati rendszerét foglalják össze a következő fejezetek.

6.1 A védvonalakkal szemben támasztott követelmények

Védvonalak minősítéséhez, elsősorban állékonysági, valamint fakadóvíz viszonyainak az értékeléséhez, ismerni kell azokat a követelményeket, amelyeket egy-egy védvonalnak ki kell elégítenie. Ezek pontokba foglalva a következők:

a) megfelelő mértékben védenie kell az elöntéssel szemben az ármen- tesített területet;

b) a lehetőség szerint csökkentenie kell az árvíz alatti fakadóvíz károkat;

c) védhetőnek kell lennie a mértékadónál magasabb árvizek és az esetleges meghibásodások hatásával szemben;

d) gazdaságosan fenntarthatónak kell lennie.

A fenti követelmények a védvonalak védképessége, elsősorban az ár- vízvédelem földműveinek az állékonysága szempontjából részletesen a következő műszaki előírásokra bonthatók fel.

6.11 Központi előírások

a) A védképesség mértékét, azt a mértékadó árvízszintet és töltés magasságot, amelyre egy-egy védvonalat ki kell építeni, a védett területek értékének a függvényében minden egyes védvonalra, egységes népgazdasági szempontok szerint, a vízügyi főhatóság határozza meg. A védvonalak bár8

113