Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 5. A védvonalak megerősítési lehetőségei
Ellennyomó medence nyomáscsökkentéssel Az előző pontban ismertetett ellennyomó medencék a medencében levő fedőréteg áztatásával és így áteresztőképességének csökkentésével megnövelhetik a felhajtó erőt a medence szorító gátja alatt és a gát mögötti területsávon is. Ezeken a helyeken tehát az altalaj állékonysági biztonsága lecsökkenhet. Ezenkívül rendszerint nehézséget okoz a medencék megfelelő időben történő megfelelő szintű feltöltése és a medence vízszintjének az árvíz alatt megfelelő szabályozása is. Mind a három kérdés megoldható a medence gátjának a mentett oldali lábvonalában lemélyített olyan kúttal, amely a medence felé kifolyócsővel és tolózárral van ellátva és megfigyelő kútnak is felhasználható. Ilyen kutakkal — ha az altalajban a víz már nyomás alá került, feltölthető a medence, szabályozható vízszíne, valamint a mögöttes területsávon és megfigyelhető a fedőréteg alatt kialakuló felhajtó erő is (51. ábra). Ellenmjomó medence megcsapoló kúttá/ és rézsű /apositássa/ Töltésszélesítés, padka vagy terhelő szőnyeg készítése a mentett oldalon kötött anyagokból Megfelelő méretek esetében alkalmas a töltés és a töltésrézsű, valamint az altalaj állékonyságának a növelésére is (52. ábra). A kötött anyagokkal történő mentett oldali töltésszélesítésnél vagy terhelő szőnyeg készítésénél mindig számolni kell azzal, hogy a gépi földTő/tes szc/esités a mentett o/do/on kötött anyagokból 106 51. ábra összenyomódott, rizrekesztö fe/ü/et 52. ábra
