Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 5. A védvonalak megerősítési lehetőségei
A vízoldali hidromechanizációs töltésszélesítés azonban a töltés előtti anyagárok beiszapolódásával alkalmas a felszivárgások és az altalaj szivárgások csökkentésére, tehát az altalaj állékonysági biztonságának a növelésére is (41. ábra). A vízoldalon történő hidromechanizációs töltésszélesítés — mivel a csurgalékvíz a ki nem ülepedett iszappal együtt az anyagárokba vagy a hullámtérbe szabadon kiereszthető — mindig gazdaságosabb mint a mentett Ta/tés szé/csitcs és az anyagárak öetö/tése hidromechanizációval oldali hidromechanizációs szélesítés. Ezért azokon a védvonalakon, ahol megfelelő minőségű iszapos homokkal lehet a hidromechanizációs erősítést elvégezni és nem szükséges a mentett oldali rézsű laposítása is, mindig meg kell vizsgálni ennek a rézsű és az altalaj állékonyságot együttesen növelő módszernek az alkalmazási lehetőségét is. A hidromechanizációval történő vízoldali töltésszélesítésnek — az új töltésrész áteresztő anyaga miatt — leszámítva a határfelületek és az esetleges anyagárok lezáródását, valójában csak akkor van értelme, ha a töltés koronáját a vízoldal felé kell szélesíteni,'vagy a fenntartás miatt a vízoldali rézsűt laposítani kell. Ezért a hidromechanizációval történő vízoldali töltésszélesítés lehetőségét minden esetben csak részletes gazdaságossági vizsgálatok alapján ajánlatos figyelembe venni. Szigetelő fal a töltésben Alkalmazható vízzáró altalajban a töltés alatti altalajba legalább 1 m mélységig lemélyítve a töltésrézsű állékonyságának a biztosítására, a töltésen átszivárgó vizek és a talpszivárgások megszüntetésére azokon a szakaszokon, ahol a töltés anyaga erősen áteresztő, átázásra hajlamos, vagy a töltésben járat- és kontúrszivárgások is ki tudnak alakulni. Hatástalan azokban a szelvényekben, amelyekben felszivárgás van (42. ábra). Alkalmazható az altalajszivárgás csökkentésére vagy megszüntetésére vizet vezető altalajon is akkor, ha az altalaj vizet vezető rétege a szigetelő fallal teljesen, vagy legalább a vastagságának 80—.90%-áigf lezárható (43. ábra). A mentett területen a fakadó vizeket a szigetelő falak, a vizet vezető réteg teljes lezárása esetében is csak akkor csökkenthetik, ha a fallal lezárt védvonalhossz elegendő ahhoz, hogy az árvíz nyomása a fal két végét megkerülve ne tudja a talajvizeit a mentett területen a felszínre szorítani. 7* 99 41. ábra
