Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

4. Pontyos tógazdaságok

csapolása általában megoldható. Jelentősen növekszik azonban a beruházási költség, mert a vízfolyáson duzzasztóművet kell léte­síteni, a keresztágakon kívül a patakkal párhuzamos hossztöl­tést is kell építeni, továbbá a tavak melletti vízfolyás szakaszt a mértékadó árvízhozamra kell kiépíteni (3/b ábra). 4.73. Körtöltéses halastavak A síkvidéki tógazdaságoknál minden tavat töltés vesz körül. A sok töltésépítés lényegesen megnöveli a beruházási költsége­ket, azonban sok előnyt is biztosít. A sík terep mindenekelőtt nagyobb lehetőséget nyújt a tavak olyan kedvező elrendezésére, amely mellett minden egyes tavat a többitől függetlenül lehet feltölteni és lecsapolni, tehát megadja a teljes belterjes és terv­szerű gazdálkodás alapjait. Minden tóba csak annyi vizet lehet bevezetni, amennyire ott szükség van, átfolyó víz nincs a tavak­ban, minden tavat akkor lehet lecsapolni, amikor a gazdaság ér­dekei azt megkívánják, vagyis röviden, a vízzel itt már gazdál­kodni lehet. A tavak vízmélysége egyenletesebb, mint a domb- vidéki tavaknál, termelésből kieső, sekély vízborítású szélvizek alig fordulnak elő. Egyik tóból nem folyik át a víz a másikba, a fertőzés tovaterjedését tehát jól meg lehet akadályozni (3/c. ábra). Legtöbb esetben megoldható a vízi szállítás is, amelynek a belterjes gazdálkodásnál van nagy jelentősége, mert sok takar­mányt és még több trágyát kell a tavakba szállítani. A táplálóvízzel csak kevés hordalék juthat a tavakba, gyors feliszapolódástól nem kell tartani, sőt a kevés hordalék még elő­nyös is trágyázó hatása miatt, homokos talajon pedig kívánatos is, mert a szivárgást csökkenti. Azt lehet mondani, hogy termelési szempontból csak elő­nyei vannak a síkvidéki halastavaknak, a hátrányok műszaki szempontból jelentkeznek, amelyeknek gazdaságossági kihatásai vannak. A nagyobb építési költségek mellett a fenntartási költsé­gek is magasabbak. Hosszú töltést kell az elhabolás ellen meg­védeni és a védekezés nehezebb is, mint a dombvidéki halasta­vaknál. A síkvidéki tavak általában nagyobbak, mint a dombvi­dékiek, ennek következtében a hullámverés is erősebb. A völgy­zárógátas tavakat a szomszédos dombok védik a széltől ez a vé­delem a síkvidéki halastavaknál hiányzik, sőt sok esetben védő erdősávot is csak nagy nehézségek árán lehet létesíteni a rossz (szik) talaj miatt. A fák hiánya miatt a rézsűbiztosításhoz szük­78

Next

/
Oldalképek
Tartalom