Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)
4. Pontyos tógazdaságok
nagy egyedsúlyú egynyaras ivadékelőállítás biztonsága jelentősen növelhető. Az eddig elmondottakból megállapítható, hogy az üzemeknek a rendelkezésre álló területet, a termelt hal minősége (egynyaras ivadék, kétnyaras tenyészhal, étkezési hal) és szükséges mennyisége szerint arányosan fel kell osztani. A termelés folyamatossága és zavartalansága csak abban az esetben biztosított, ha az üzem minden évben elegendő, azonos minőségű tenyész- anyaggal rendelkezik tavai népesítéséhez. A tenyészanyag ellátást elsősorban a terület felosztása, az előállított hal minőség szerinti arányainak meghatározása alapozzák meg, több más, a későbbiekben tárgyalásra kerülő feltétel mellett. Most csak a terület felosztásának néhány általános kérdésével foglalkozunk. Teljes üzemű, hároméves üzemszerkezet szerint termelő üzemekben a terület felosztását az alábbi arányok szerint végzik: étkezési hal termelésére a teljes terület 70—75%-át; kétnyaras tenyészhal előállítására a teljes terület 15—20%-át; egynyaras ivadék nevelésére pedig a teljes terület 8—10%-át jelölik ki. A kijelölés szempontjai a rendelkezésre álló tavak területe mellett a tavak kedvező termelési adottsága és jó műszaki állapota. Egynyaras ivadék nevelésére pl. csak kiváló termelési adottságú, műszaki állapotú, a lehalászás, takarmányozás, szállítás, vízellátás korszerű létesítményeivel rendelkező tavakat szabad kijelölni. Részüzemű, hároméves üzemszerkezet szerint termelő üzemekben, ha az egynyaras ivadék nevelése nem az üzem területén történik (pl. nincsenek erre alkalmas tavak az üzemben) az egynyaras ivadékszükségletet vásárlás útján biztosítják, a területfelosztás arányai az alábbiak: étkezési haltermelésre a teljes terület 80—85%-a, kétnyaras tenyészhal előállítására a teljes terület 15—20%-a. Amennyiben a kétnyaras tenyészanyag termelése sem az üzemen belül történik, természetesen a teljes területet étkezési hal termelésére állítják elő. A tavak népesítése és annak választott módszere igen fontos termeléstechnológiai tényező. A tavak népesítése a kialakítandó halállománynak a biológiai és gazdasági irányelvek alapján meghatározott (darab és súly szerinti) pontos mennyiségét és minőségét jelenti. A népe- sítés nem téveszthető össze a kihelyezéssel, amely az előre meghatározott halállomány tóba telepítésének művelete. Az üzemekben alkalmazható népesítési formációk a következők : mono- és polikultúrás (kombinált) népesítés. Mindkét formáció egyszerű és vegyes népesítés is lehet. A monokultúrás né47