Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

3. A természetes vizek halászata

mélyebb, hidegebb vizűek, jelentős részük földrajzilag, éghajlatiig olyan területre esik, ahol a víz haltermő képessége minőségileg az országosnál alacsonyabb szintet ér el. A síkvidéki tározók területileg nagyok, a víz haltermelő képessége a kialakított vízmélység, a földrajzi hely, a feltöltésükre felhasznált víz minősége következtében halastó jellegéhez közelálló szinten alakul ki. A haltermelésre kedvezőtlen hatások a tározók méretéből erednek. Elsősorban a termelési technológia egy-egy részfeladatának megoldhatósága terén fellelhető minőségi különbözőségben fejeződik ki a nagy terület hátránya. A síkvidéki tározókat a haltermelés igényeinek messzemenő figyelembevételével kell tervezni és építeni. Teljes lecsapolhatóság, biztonságos lehalász- hatóság, a beeresztő, leeresztő műtárgyak rácsozása és zárhatósága, haltárolási feltételek megteremtése, azok a szempontok, amelyeket feltétlenül meg kell valósítani az építés során, a víztározás feltételeinek megteremtése mellett. A halászat számára a síkvidéki tározók nagyobb jelentőségűek, mint a völgyzárógátasak, bár utóbbiak közül a dunántúliak jelentős értékűeknek minősíthetők. A dombvidéki völgyzárógátas tározók halászati hasznosítása csak alacsonyabb szinten valósulhat meg.

A tározott víz elsődleges hasznosítása is irányt, korlátozó feltételt szabhat a halászat számára. Ott, ahol igen fontos és elsődleges a víz minősége (ivóvíztározók), a halászat szerepe — a tározó vizében kialakult haltermelési feltételek minőségétől függetlenül — csak addig, olyan mértékig jöhet szóba, ameddig az a víz előírt minőségét nem veszélyezteti. Az ivóvíz ellátást szolgáló tározók többsége ilyen jellegű. Az ivóvíz tározókban a megengedettnél nagyobb algásodás, eutrofizáció esetén egyes halfajok megfelelő számban és minőségben elvégzett telepítésével a víz minősége javítható.

3.6. A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK

A vízlépcsők a halak vándorlását megakadályozzák. A duzzasztóknak a népgazdaságban betöltött szerepe lényegesen nagyobb, mint a természetes vízi halászaté, de a vízgazdálkodási ágak közötti érdekek egybehangolása és az erre vonatkozó jogszabályok is megkövetelik, hogy a vízlépcső létesítésével egyidejűleg a halak átkelésére szolgáló berendezések is készüljenek.

36