Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

3. A természetes vizek halászata

póló csatornák, leürítő zsilipek építésével lehet megvalósítani A lehalászhatóságot az előbbiek mellett a halágy létesítése segíti elő. A tárolóhely megépítését a termel hal mennyisége dönti el, 30—50 tonna feletti mennyiség már indokolja egy nem túl ma­gas költségigényű haltároló hely kiépítését (erre vonatkozó nor­matívák a tógazdasági fejezetben találhatók). A tó (tavak) meg­közelítését az elválasztó töltés megépítése megoldhatja. Ameny- nyiben szükséges, szóba jöhet kiépített út is. A gépesítést első­sorban motoros csónakok, szálító szalag, halkiemelő szivattyúk, járművek beszerzése jelenti. Felszerelést hálók, szerszámok, munka- és védőruhák stb. jelentik. A tavakhoz tartozó műszaki létesítmények színvonalát, mé­reteit, méretezését mindenekelőtt gazdaságossági kérdések dön­tik el. Megvalósításuk révén növekszik a termés, csökken az elő­állított hal költsége és így a megtérülés ideje. A ráfordított ösz- szegnek minden esetben arányban kell lennie az előállítható ter­mék mennyiségével és értékével, az elérhető eredménnyel. A je­lenlegi közgazdasági viszonyok mellett a 12—18 év közötti meg­térülési idővel tervezett holtág korszerűsítés elfogadható. 3.52. A víztározók halasításának feltételei A víztározók tervezése során a halászat, a haltermelés lehe­tőségét minden esetben fel kell mérni, hogy az építésnél a meg­szervezhető haltermelés színvonalától függően, a halászat mű­szaki feltételeit is biztosítani lehessen. A vízfolyások felhasználható vízkészletei országosan kime­rülőben vannak. A növekvő vízellátási, vízhasznosítási igénye­ket egyre nehezebb kielégíteni. A folyók, patakok vízmérlegén tározással jelentősen lehet segíteni. Ezért egyre növekvő szám­ban határozzák el különböző rendeltetéssel tározók építését. Ha­zánkban az Országos Vízügyi Hivatal adatai szerint jelenleg kö­zel 180 db 6700 ha területű mezőgazdasági hasznosítású tározó üzemel. (Ezenkívül kb. 50 db ipari és ivóvíztározó, 32 millió m3 víztérfogattal). A tározott víz hasznosítása több irányú. A táro­zókat létesítsük földrajzi helye szerint más-más módon építik. A tározók területnagyság és a víz mélysége tekintetében is eltér­nek egymástól, ezért több szempont szerint osztályozhatók. Típus szerint beszélhetünk: dombvidéki (völgyzárógátas), síkvidéki (körtöltéses) meder vagy hullámtéri tározókról. Jelleg szerint: egy- és többéves tározókat ismerünk. A tározók terü­lete alapján kis (10—50 ha), közepes (50—100 ha), nagy tározók 3 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom