Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

3. A természetes vizek halászata

ján. Az amur vizeinkbe telepítésével a biológiai növényirtás módszere valósítható meg.

Fehér és pettyes busa. Olyan vizekbe valók, amelyekben jelentős mennyiségű planktonszervezet található. A természetes vizek halasítására fiatalabb korosztályaik alkalmatlanok. A két busafaj kétnyaras tény észhalából az általánosan ajánlható népe- sítési db-szám 10—400 db/ha, a nem halastószerűen kezelt vizek esetében.

A három növényevő hal szerepe a természetes vizek halasí- tásában növekvő irányzatú. De a halászat mellett egyéb szempontok is e halak mellett szólnak.

A hínárosodás vizeink általános jellemzője lett. A hínároso- dás egyaránt káros az üzemi halászat, a horgászat, a sportolás, üdülés, ipari- vagy ivóvíz-hasznosítás számára. A hínárirtás lehetséges módszerei közül (mechanikai, vegyszeres, biológiai) a halakkal végrehajtható biológiai módszer látszik a legmegfelelőbbnek. Tehát a halászati érdek, a hozamemelés mellé egy újabb igény, a növényirtás is sürgeti a halasítást növényevőhalakkal.. A hínár radikálisan végrehajtott irtása után következményként a túlzott algásodás léphet fel. Ennek bekövetkezését megelőzve a két busafaj telepítésével a kívánatos egyensúly fenntartható, ill. csökkenthető a túlzott algásodás veszélye. Meg kell említeni a növényevő halakkal végzett halasítás gazdasági, gazdaságossági jelentőségét a halállomány, értékes hal arányának növekedését is. A halasítás növényevő halakkal tehát komplex célt szolgál, az egészségesebb, tiszta vizek elérését segíti elő.

Süllő. Igen értékes halfajunk, mennyisége évről évre csökken. A természetes vizekbe alig-alig jut előnevelt vagy egynyaras süllőivadék. Legelterjedtebb jelenleg az ikratelepítés „fészekkel”, bár ez hozza a legbizonytalanabb eredményt.

A vizek süllősítése előtt meg kell győződni arról, hogy az adott víz megfelel-e a süllő igényeinek. Időszakos oxigénhiány, túlzott szennyezés, táplálékhalak hiánya kizárja a süllő kihelyezését.

Süllő ikrákból 1000—5000 db/ha, előnevelt süllőből 10—200 db/ha, egynyaras süllőből 60 db/ha-ig, kétnyaras süllőből legfeljebb 10 db/ha a kihelyezési irányszám. A kihelyezést a víz területére egyenletesen szétosztva kell végrehajtani.

Harcsa. Keresett hal a kül- és belföldi piacon egyaránt, ízletes húsa miatt. A süllővel szembeni előnyei: könnyebben kezelhető, kisebb az oxigénigénye.

28