Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

5. Pisztrángtenyésztés

5. PISZTRANGTENYÉSZTÉS A pisztráng tenyésztése több mint félévszázada folyik Ma­gyarországon. Két pisztrángfaj tenyésztésével foglalkoztak és foglalkoznak ma is. A természetes vizek halasítására az őshonos­nak számító sebes pisztrángot, a pisztrángos gazdaságokban pe­dig az áruhal előállítására, Amerikából származó szivárványos pisztrángot tenyésztik, ill. helyezik ki. Meglevő pisztrángtenyésztő telepeink (gazdaságaink) régi építésűek. A kialakított termelési feltételek csak extenzív ter­melés megszervezését teszik lehetővé. A belföldi fogyasztás igé­nyeit meglevő telepeink nem elégítik ki. A pisztráng exportja kedvező feltételek között valósítható meg. Mindezek miatt in­dokolt a pisztráng tenyésztésére alkalmas vizeink felkutatása és pisztráng termelő üzemek létesítése. Röviden, ismertetésként összefoglaljuk az extenzív piszt­rángtenyésztés feltételeit, ill. módszereit. Bővebben a pisztráng intenzív tenyésztésének módszereivel foglalkozunk. 5.1. A PISZTRÁNG EXTENZlV TENYÉSZTÉSE Pisztrángos tógazdaság elhelyezésére legalkalmasabbak a hegyi, nagyobb eséssel rendelkező patakok kiszélesedő völgyei. Az üzem létesítményei, a különböző rendeltetésű tavak töltései és a csatornák építése földből, a szükséges műtárgyak (árapasztó, tápláló, lecsapolózsilipek) fából, vagy betonból készülnek. A ta­vak táplálására külön (tápláló-) csatorna építése szükséges. A tavakat a táplálócsatorna mentén, hosszúkás, téglalap alakban kell építeni. A tavakon állandó vízátfolyást kell biztosítani. A ta­vak lecsapolhatóságának megoldása is alapvető követelmény. Extenzív pisztrángos tógazdaságokban a szaporítás mester­séges módszerrel, az ivadék nevelését, az étkezési pisztráng hiz­lalását általában mesterségesen előállított takarmányokkal vég­182

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom