Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

4. Pontyos tógazdaságok

val, attól függően, hogy milyenek a talajviszonyok. Lágy, süp- pedékes talajnál kotró használata az előnyösebb.

Az agyagmag és az esetleges mentett oldali talpszivárgó helyének kiemelése a következő munka. A rendelkezésre álló géptől függően elvégezhető árokásó géppel vagy a kotrógép mélyásó felszerelésével. A gáttengely hosszanti tengelyével párhuzamosan futó egy, esetleg két árok, igen jól víztelenítheti a gátalapot, ha a mélyponton összegyűlő víz levezetéséről gondoskodunk. Az árok kiásásával tulajdonképpen talaj feltárást is végzünk, és ha szükséges, gondoskodhatunk az agyagmag mélyítéséről és a meg nem felelő talaj eltávolításáról. Az agyagmag visszatöltését ezek után a legnagyobb gonddal kell elvégezni a megfelelő anyagból. A keskeny árkokban a tömörítés vékony rétegekben döngölőbékákkal vagy vibrolappal végezhető. Szélesebb árkokban (2,0 m felett), ahonnan már egy kisebb tömörítőgép elfér, juhlábhengerrel célszerű tömöríteni.

A mag építése során az eredeti lehumuszolt terepszintet elérve, a gát alapozása készítendő. Az alapozás 10%-nál kisebb tereplejtés esetén szántással vagy barázdaásással történik. Szántás esetén az eke minden második lemezét le kell szerelni, így a talaj tulajdonképpen fogazva lesz szántás után.

10%-nál nagyobb tereplejtés esetén, vagy meglevő töltés fejelésekor a felületet lépcsőzni kell. A lépcsők felső lapja 3— 5%-kal lejtsen a völgyoldal felé, a lépcsők magassága nem lehet 0,5 m-nél nagyobb. A gátalap megmunkált felületeinek földnedves állapotban kell maradniuk és a felületen növényzet nem telepedhet meg.

Az alapozás után következik a gáttest, a tulajdonképpeni nagy tömegű földmunka kivitelezése. A gátépítés módszerei elsősorban az anyagnyerő hely és a gát távolságától függenek. Ez szabja meg az alkalmazandó gépek tipusát és az egész munkatechnológiát. Leggyakrabban a földnyesőket alkalmazzuk gátépítésnél. A földnyesők a kitermelést, szállítást és beépítést egyaránt elvégzik. Általában, ha az anyagnyerő hely távolsága 600 m-en belül van, a földnyeső alkalmazása a leggazdaságosabb. Billenő ládás földnyesőknél a föld elterítéséhez tolólemezt, esetleg földgyalut használunk. Gumikerekes vontatású földnyesők alkalmazásakor a nyesési munkaütemnél kisegítő tológépre gyakran szükség van. A nyesőláda hátán és a tológép elején ilyen esetben megfelelő ütköző bakokat kell felszerelni, hogy a gépek egymásban kárt ne tegyenek.

153