Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)
4. Pontyos tógazdaságok
— ha a talaj felső 5,0 m-es rétegében nincsenek erősen ösz- szenyomódó rétegek (tőzeg, puha iszap vagy agyag), úgy a töltés alatt nyírófeszültségek és süllyedések vizsgálata nem szükséges. Megkívánt pontosság. A földművek kitűzésénél vízszintes értelemben általában +1,0 m eltérés engedhető meg. A megkívánt tömörség talajfajtánként Tr y %-ban. A tömörítés értékét egyedileg kell megállapítani, ha a gáttal visszatartott vízmennyiség 3,0 millió m3-nél nagyobb. A táplálócsatornák feladata a víz elvezetése a vízkivételtől az egyes tavakhoz, esetleg a vízi közlekedés (bárkázás) lehetővé tétele. A vízszintes vonalvezetés meghatározásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: — a legrövidebb nyomvonal gazdasági előnyei, — a tápvíz minden egyes tóba történő közvetlen eljuttatásának üzemelési előnyei, — a tápcsatorna megépítésével a terület, esetleg mezőgazdasági művelésű terület szétszabdalásának hátrányai, — a tápcsatorna hidraulikailag kedvező kialakítása, illetve vonalvezetése. A tápcsatorna magassági vonalvezetését úgy kell tervezni, hogy a tavakhoz a víz a tó vízszintjénél legalább 0,10 m-rel magasabb szinttel érkezzen. Az üzemi vízszint megállapításánál figyelembe kell venni a műtárgyak által okozott duzzasztást. A magassági vonalvezetés olyan legyen, hogy a vízszintszabályozó művek felett előálló tervezett visszaduzzasztások vízszintje felett a kellő töltésbiztonság meglegyen. A tápcsatorna vízszállító képességét úgy kell meghatározni, hogy mind a teljes gazdaság, mind annak tóegységei az előző fejezetben megadott idők alatt feltölthetők legyenek. A tápcsatorna várható szivárgási veszteségét meg kell állapítani, szükség esetén a tápcsatorna keresztszelvényének különleges kialakításával (agyagmag, burkolat stb.) kell azt csökkenteni. Iszapos vagy agyagos homokos kavics Finom, iszapos homok Homokliszt, iszapos homokliszt Iszap, agyag 4.11.2. Tápcsatornák 117
