Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.7 Kisebb vízfolyások kotrása
50 j ák. Motorikus meghajtással vagy partra horgonyzáesal ás CBörlőzésBel mozognak, ictrési technológiájuk, teljesítményük és hatósugaruk alapján mégsem soroljuk ezeket az uszókotrók közé. A megkülönböztetés nejükben is szerepel. Ennek paradoxonja, hogy a kisvízfolyásokra alkalmas uszókotrók egy része a fenében íb jár. A puttonyos uszókotrók rézsün is, a többi tipus csak mederfenéken dolgozik, A kotrási feladatok és technológiák azonosak a folyami és tavi kotrásokéval. (A kotrási technológiákat később ismertetjük). A különbség a munkagépek méretében, teljesítményében és variálhatóságában van. Mivel a kisvízfolyások nem hajózhatók, a kotrót közúton kell a helyszínre szállítani és ott vízre ereszteni. Méreteik és teljesitményük kicsi. Számos esetben ezen kiskotrók merüléséhez sincs elegendő vízmélység vagy a meder növényzettel annyira benőtt, hogy a munkagép nem tud úszva mozogni Ilyen esetekre az iszapban is csúszó vagy hidraulikus lábakon támaszkodó, ill. gördülő kotrók alkalmazhatók. Természetesen ezek a kotrók is uszótestre épülnek. A kicsi és szétszedhető kotrók lehetővé teszik a variálhatóságot. A mechanikus kotróknál cserélhető a munkaeszköz méretben és technológiában is. (Pl. puttony, markoló, darugém). A combi típusoknál váltható a mechanikus kotrás és a hidromechanikus kotrás. A gyártó vállalatok ezekhez a kiskotrókhoz hasonló méretben és hasonló munkakörülményekhez a teljes gépláncot képező kiegészítő eszközöket is szállítanak. (Uszály, vontató, zagyvezeték). Az itt ismertetett kiskotrók a tavi kotrásoknál is e- redményesen alkalmazhatók.
