Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
3. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások technológiái - 3.2 A technológiák műszaki és gazdasági összehasonlítása
232 mechanikus változatnál u j , hasznosítható területhez jutnak és partok is rendeződnek. Mechanikus kotrásnál csupán partokat rendezik kismértékű parti sétány növelésével. A hidromechanizáció gazdasági előnyei az utókalkuláció elemzésénél még inkább mutatkoznak. A rezsi költségek a munkabérrel és a kivitelezési idővel egyenesen arányosak. A munkabérre még részletesebben visszatérünk. A kidromechanikus kotrók folytonos üzémüek, a mechanikus kotrók periodikusak. Ebből eredően a hidromechanikus kotrók teljesitménye többszöröse a mechanikus kötrókénak. A kotrási teljesítménnyel a kivitelezési idő fordítottan arányos. A kivitelezési idő rfvidlilésének az építési önköltségcsökkenésen kívül egyéb mérhető és nem mérhető haszna is van. Felületes összehasonlításnál kézenfekvő ellenérv a hidromechanikus géplánc többszörösen nagyobb beruházási költsége. Ez valóban igy is van, ha csupán a földmunkagépet hasonlítjuk a hidromechanikus kotróhoz ill. a komplett hidromechanikus géplánchoz. Csökken azonban a különbség, ha a kotrógépek számat növeljük az azonos teljesítményig, továbbá hozzászámoljuk a vezérgépekhez szükséges teljesítményben a-gépláno további eszközeit. (Rakodó, -egyengető, tömörítő gépek). Hasonlóan néz ki a szükséges munkáslétszám is. Az úszó munkagépek és vontató hajók létszáma 3-5 fő, az uszályoké 2 fc. Ez nagyobb mint egy-egy kotrógépet kiszolgáló létszám, de azonos teljesítményű mechanikus géplánc létszámánál már lehet kevesebb. Potaskin és Eyikiforcv [Í.5] hívták fel a figyelmet az u- t ckal-ra láci óné ü szállítási költségek megtévesztő hatására. A földmunkát végző kivitelező a szélütést általában szálütő vállalatnak adja ki. A földszállítás igy a generálkivitelező utókalkulációjában egyáltalán nem, vagy csak segédüzemi költségként jelentkezik. Utóbbi esetben is előfordulhat, hogy a
