Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.2 Folyószabályozási kotrások
2C és a hordalék zavartalan levezetése érdekében,- a meder rögzítése ebben az állapotban,- a folyóra és a folyó mellé települt létesítmények védelme és üzemelési feltételeinek biztosítása,- a hajóút kialakítása,- a terület- és településfejlesztés, a környezetvédelem, a vizminőségvéüelem és az üdülés elősegítése. A folyószabályozás jellege szerint lehet: nagyvizi szabályozás, mederszabályozás, folyóésatomázás. A mederkotrás a nagyvizi szabályozásnál közvetve (lásd 1.5.1), mederszabályozásnál és folyócsatomázásnál pedig közvetlenül minden feladatnál kisebb-nagyobb mértékben szükséges illetve célszerűen alkalmazható. A mederkotrás hazai viszonyaink között nem tekinthető önálló szabályozási munkának. Alluviális medrekben, ahol a folyó energiája elegendő a mederanyag mozgatásához, a folyó fejlődését szabályozási müvekkel irányítják. A kotrást kiegészítésként alkalmazzák a szabályozás hatásának gyorsítására, vezérárok nyitására, a viz sodrásának ellenálló szakaszokon a meder bővítésére, hajóút biztosítására és környezetrendezési munkáknál. A vízlépcsők építésénél jelentős és az egyéb munkáktól jól elkülöníthető kotrási feladatot jelent az üzemvizcsatornák és mederáthelyezések kivitelezése. Önálló igényként jelentkezik a kotrási munka a vízlépcsők bögéiben és a medencés kikötők épitésénél, illetve fenntartásánál, továbbá esetenként a folyami kikötők és rakodók előtti területen.
