Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
3. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások technológiái - 3.1 Kotrási technológiák
201 A nádgyökérrel átszőtt réteg vastagsága kb. 1,0-1,5 m. A gyökeres réteg elkotrása után, az alsóbb réteg a már ismertetett technológiák'"valamelyikével kotorható. Az első réteg kotrási mélységének és a két technológia ütemezésének tervezésekor figyelembe kell venni a szállitó és boxerhajók merülését is Nádas kotrást a Velencei tavon a Középdunántuli, és 1979-ben kezdve a Ráckevei-Dunán az Alsódunavölgyi Vizügyi Igazgatóság végez (3.1/1-2 képek) , 3.1.3 Hazai vállalati technológiák A Kavicsbánya Vállalat a Dunán és bányatavakban végzett i- pari kavicskitermelésnél az előbb felsoroltaktól eltérő két technológiát alkalmaz: Vedersoros kotrás Kavicskotrás vedersoros uszókotróval, anyagszállitás és kirakás önjáró és önkirakó uszállyal, kirakás az uszályba épitett szállítószalaggal, továbbítás a partra szállitószalagos kirakó berendezéssel. A kotrást, szállítást és kirakást végző teljes gépcsoport a következő: vedersoros uszókotró, 2-3 db önkirakó uszály, szállitószalagos kirakó. Markolóé kotrás Kavicskotrás úszó markolókotróval, a kavics viztelenitése (mosása) és osztályozása két frakcióba (vagy Dmax leválasztása), kirakás szállítószalaggal. Az úszó géplánc: köteles markoló kotró (Mohr) fogadó bunkerrel, osztályozó rostéllyal, dehidráló berendezés, úszó szállítószalag sor. A markolószerelék mozgatása futódaruval, a kitermelt kavics kotrón belüli mozgatása surrantok segítségével gravitációsan történik.
