Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
3. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások technológiái - 3.1 Kotrási technológiák
186 Laza talajok szivattyúzással is eltávolithatók. A szállítási koncentráció és ezzel együtt a szilárd anyag teljesitmény a talajmechanikai jellemzőktől, a szivóf éjnél levő vákumtól, a szivófej és a kotort fenék formájától függ. Nem függ a szívócső átmérőjétől és a szívócsőben levp áramlási sebességtől. Homok szivattyúzásakor a szívócső körül tölcsérszerü kimélyülés keletkezik, melynek oldalfala meredekebb a természetes rézsűnél. A rézsű, kialakulása után, állandó marad. A szívás és zagyáramlás hatására a talajrétegekben leválik és a ferde fal távolodik. A rézsüt a falsebesség és a szívócső haladási sebességének aránya határozza meg. Laza talaj a szivógödörbe becsúszhat, megfolyósodhat. Tömör talaj meredeken megáll és a nagyobb teljesitmény érdekében ezt alávágással fellazítják, viszont egy-egy becsuszás a szivófejet veszélyeztetheti. Kötött talajoknál a nyiróerő független a terhelő erőtől. Adott talajnál állandó. Értékét a talaj kohéziója és a vágási felület nagysága határozza meg: T = c F A talaj kohéziója elsősorban víztartalmától, azaz konzisztencia-állapotától függ. A kohéziós nyirásellenállás miatt a kötött talajok hidro- mechanikus bontása nem hatékony. Szidás talajok csak két fázisban kotorhatok. A két fázis a fellazítás és az elszállítás. A fellazítás lehet mechanikus vagy robbantásos. Mechanikus fellazítás a viszonylag puhább, a robbantásos a keményebb kőzeteknél alkalmazható. A határ- nyirófeszültség megközelítőleg 500 N/cm^. Mechanikus lazítás lehetséges a vágóéi megerősítésévelmgy a szivófejjel egybeépített törőberendezéssel. A vágóéi megerő-
