Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)

1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.1 A mederkotrások jellegzetessége

17 1. FOLYAMI ÉS TAVI KOTRÁSOK LEHETŐSÉ®, A MŰSZÁKKAL KAPCSOLATOS KÉKEK L1A mederkotrások jellegzetessége A földmunkák célja lehet a talaj eltávolítása egy megha­tározott helyről, anyagnyerés, vagy földmű épitése. Előbbi kettőnél a kitermelés, utóbbinál a beépítés az elsődleges feladat. A két feladat azonban élesen nem határolható el. A kitermelt földet valahol deponálni kell, mig a beépítésre szánt anyagot valahonnan ki kell termelni. A két tevékenység ezért mindig együtt jár, csupán a földmunka konkrét célja határozza meg az egyik művelet elsődlegességét. A kiterme­lést és a lerakást szükségszerűen összeköti a föld mozgatása, a szállitás. A mederkotrás a földmunkának az a speciális esete, ami­kor a kitermelés mederből, viz alól, általában úszó vagy mo­csárjáró munkagéppel történik. Folyami és tavi kotrás alatt rendszerint uszókotróval végzett mederkotrást értünk, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy a szabályozási és partrende­zési kotrások, valamint a mederbe eső alap- és munkagödör kiemelések egy része szárazon járó földmunkagépekkel is el­végezhető. Ebben a megfogalmazásban az úszótagra szerelt kot­rógépet is uszókotrónak (úszó munkagép) tekintjük. A mederkotrás vezérgépe az usz ókotró.. A mechanikus kot­rók kirakási hatósugara (gém- vagy szállitószalag kinyulás) kicsi, ezért közvetlen parti kotrások kivételével vizi szál­litás közbeiktatása szükséges. A vizen érkező anyag a partra vagy a mederbe szintén úszó munkagéppel rakható ki. Mivel a

Next

/
Oldalképek
Tartalom