Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
2. Madarász József: Folyami- és tavi kotrások eszközei - 2.1 Úszó munkagépek
ahol Vsz : a zagyban levő szilárd anyag térfogata (hézagtérfogattal) m3, O V : a zagyban levő víz térfogata (nr), V„ : a (teljes) zagy térfogata (nr), Z O : a zagyképző szilárd anyag faj súlya (t/nr), S25 o 2TV : a viz faj súlya ( t, t/nr) , yz : a viz zagy faj súlya (t/m3). A szakirodalomban és számításoknál többnyire a T.^ sulysze- rinti zagytöménységet használják. Termelési vonatkozásban érzékelhetőbb adatot szolgáltat a T^.^ térfogat szerinti zagvtöménvség. vagy a keverési arány használata. Az üzemeltetési kérdéseknél még két fontos zagytöménységi kifejezésmódra visszatérünk. Ezek:- általános zagytöménység,- optimális zagytöménység. 2.I.24.63 Zagysebesség Ismeretes, hogy a zagytöménység a hidromechanizációs üzem folyamán bizonyos szintek között változik, tehát időben nem állandó. Az is tényként megállapítható, hogy - állandó motorteljesítmény esetén a sűrűbb zagyot a szivattyú csak kisebb sebességgel tudja továbbítani. Előzőkből következik, hogy a csőben áramló zagy sebessége sem állandó. A zagysebesség a zagytöménységgel közel azonos periódusban változik, attól időben kissé eltolva és kisebb amplitúdókkal. A zagysebesség középértékét átlagos zagysebességnek (v^) nevezzük.
