Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
Magyar vízimérnökök
a bombázóknál szolgált. Ezeknél a csapatoknál jó matematikai kiképzésben részesült, úgyszintén rajzolni is tanult. A katonaságtól kilépve iratkozott az Institutumba, ahol 1835. november 18-án kapta meg oklevelét. 1834. július 6-án kiküldték a Tisza-méréshez, miután az előtte való évben gyakornok volt az Építési Igazgatóságon. 1835- től kezdve kitartóan mindvégig résztvett a Tisza-mérésben. 1839-ben már Szabolcsba jutott el felmérésében. 1840-ben a Szernye-mocsár- ban dolgozott, majd a Bodrog árterében. Egyike volt legtöbbet dolgozó tiszai mérnökünknek, s Lányi mindig meg volt elégedve munkájával. 385. Petkovics Ferenc. A XVIII. század végén a tiszáninneni korona-kerület mérnöke volt. 1794-ben felvette a Martonos és Horgos közti nagy mocsárvidék térképét. 386. Petrovics Pál. A Temes-közben folytatott felméréseket. A XVIII. század végén vagy a következő legelején felvette az Alibu- nári-mocsarak térképét a Berzava csatornának akkor már meglevő szakaszával. 1835-ben elkészítette a Bánság déli felének térképét a Temes, Berzava, Teréz-csatornák építési idejének megjelölésével, valamint az Alibunári-mocsár lecsapoló tervével. 387. Petzval József,5 1807. január 6-án Szepesbélán született. Középiskoláit Podolinban^ Lőcsén, a filozófiát Kassán végezte. 1826- ban iratkozott be az Institutumba, ahol oklevelét 1828. július 28-án kapta meg. Rövid ideig Pest város mérnökeként szolgált, s ebből az időből származik egy szép vízrajzi vonatkozású munkája. 1832-ben elkészítette a Rákos-patak szabályozási terveit. A város szolgálatában a szabályozással kapcsolatban szintezéseket is végzett, s szabályozási és csatornázási terveket is dolgozott ki. Pestnek a Duna árvizei ellen való megóvása céljából ajánlotta 1832-ben, hogy egy csatornán vezessék a folyam fölösleges vizét a város mögött, amely csatorna a város fölött indulna ki a Dunából, és a város alatt torkol» lana vissza a Soroksári-Dunába. Ezt a csatornát egyúttal hajózó és ipari csatornának is szánta. E csatornát részben a Rákos-patak medrében kívánta vezetni. Petzval csatornatervéből azonban semmi sem lett, s csak Reitter Ferenc újította fel azt 1865-ben. 1832-ben Petzval doktori szigorlatát is letette az egyetemen, s mint adjunktus a fizikai tanszék mellett dolgozott, sőt az üres tanszéket is helyettesítette. 1836. november 19-én kinevezték a bécsi egyetem felsőbb matézis tanszékére. Ott európai nevet szerzett magának, s főleg az optika terén világhírűvé lett. Hazai vízrajzi vonatkozású munkálatai azonban tovább nem voltak. 1891. szeptember 17-én halt meg Bécsben. Életrajzát Seres János írta meg, 1954-ben. = Részletes életrajzát lásd Seres János: Petzval József (Bp. 1954.)
